Rejtő Jenő, a korabeli zsúrpubi

Rejtő Jenő, a korabeli zsúrpubi
Rejtő Jenő
Fotó: zsurpubi.hu

Ki volt valójában Rejtő Jenő? Milyen titkokat, rejtélyeket tudhatunk meg róla az író életútját is bemutató, feltáró kötetből? Lehet, hogy az idegenlégiós regényeivel híressé vált művész valójában korabeli zsúrpubi-életet élt? Ezekre a kérdésekre is találni választ Thuróczy Gergely A megtalált tragédia, Rejtő Jenő emlékére című kötetének olvasása közben.

Rejtő Jenő a huszadik század első felének egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb figurája volt. Életútjáról, családjáról kevés adat állt ezidáig az olvasók rendelkezésére, mert az író nem tartozott a sűrűn kitárulkozó, magánéletéről sokat eláruló művészek közé. Annyi mindenesetre köztudomású volt, hogy a Rejtő művésznév, hiszen az író családneve eredetileg Reich volt, és egy háromgyermekes erzsébetvárosi zsidó családban nőtt fel. Nem az a pedáns, a hosszas iskolai pallérozást kiálló és kiváró ember volt Rejtő Jenő, hanem olyasféle kalandor és megszállott író, aki nem riadt vissza a sok kockázatot jelentő, gyors, némelykor meggondolatlan változtatásoktól sem. Családja türelmes volt vele, nem szekálták azzal, döntse már el, mi lesz belőle. Így eshetett meg, hogy amolyan anyuka nyakán maradt zsúrpubiként tartotta el családja a még fiatal, szárnyait próbálgató művészpalántát.

Aztán Rejtő Jenő, éles fordulattal, ami a kényelmes otthoni kiszolgálással történő szakítást jelentette, nyugat-európai körútra indult, vagabond stílusban, pénz és munka nélkül. Regényeihez rengeteg élményanyagot gyűjtött a hosszúra sikeredett utazgatás közben.

Az európai csavargást követően az író korabeli médiahackerként megviccelte az olvasókat: barátjával, Karinthy Frigyessel közösen kiötlötték Rejtő öngyilkosságát, s a Pesti Napló hasábjain értekeztek a szörnyű tragédiáról. A terv bevált, a művész a figyelem középpontjába került, ettől kezdve rendkívül sűrűn foglalkoztatott íróvá vált. Forgatókönyvíróként, valamint kabaré- és színpadi szerzőként is elismert alkotó lett. Egyik filmforgatókönyve ügyében pert is indított, mert azt állította, hogy megkérdezése nélkül változtattak az általa írt szövegen.

Rejtő jól keresett, de rengeteget költött, nem tartozott a kiszámítható, nyugodt polgári életet élő művészek közé. És ami még ennél is fontosabb: folyamatosan alkotott, írt minden mennyiségben, mindemellett kártyázott is. Rengeteg kávét ivott, nem kímélte magát akkor sem, ha éjszakákon keresztül kellett dolgoznia.

Magas termete, sajátos stílusa a női szíveket sem hagyta hidegen – Thuróczy kötetében Rejtő Jenőnek címzett szerelmeslevél is olvasható. Az író kétszer házasodott, de nem tartozott a nagy, kitartó hősszerelmesek közé. Bár érzékeny lelkületéről, szenzibilitásáról a kötetben olvasható versei is tanúskodnak. Sajátos humora Karinthy Frigyest sem hagyta hidegen, a két írót mély barátság fűzte egymáshoz. Mindezeken kívül még számtalan érdekesség derül ki az író és a magánember Rejtő Jenőről Thuróczy Gergely könyvéből.