Ma 140 éve született Ady Endre költő, író, a legnagyobb magyar látnok

Ady Endre huszonkilenc évesen robbant be a magyar költészetbe Új versek című kötetével, megteremtve ezzel a modern magyar lírát.

Ady_Endre

Még életében kialakult kultusza a mai napig él. 

Ady költészetére jelentősen hatottak a francia impresszionista-szimbolista költők (elsősorban Verlaine és Baudelaire), de ő nem egyszerűen követte az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió hagyományait – tehát nemcsak a stílust, kifejező eszközöket, kifejezési módot vette át –, hanem azokat továbbfejlesztve, egyéniesítve alakította ki saját stílusát.

Az ő költészetében a tradicionális nyelvi és képi elemek mellett hangsúlyosabbak az egyéni, egyedi képek, jelképek, stíluseszközök, formai megoldások, újítások.

Szimbólumai leggyakrabban saját leleményei, és ezek a jelképek egymással összekapcsolódva sajátos rendszert alkotnak.

Ady költészete sok szállal kötődik a magyar irodalmi hagyományhoz is. Példaképének vallotta Petőfi Sándort és Vajda Jánost, de szemléletére, nyelvére, stílusára hatott Kölcsey, Csokonai, Balassi is. Ady verseiben foglalkozik társadalmi, politikai kérdésekkel, költeményei olykor politikai állásfoglalások, programok – mintegy politikai cikkeinek, írásainak lírai megfogalmazásai.

Politikai témájú verseiben a magyar forradalmi költészet hagyományait folytatta, ugyanakkor – elsősorban a háború időszakában – egyre többször jelent meg költészetében a nemzethalál, a magyar nemzet pusztulásának rémképe, a nemzetféltés, jövőféltés hagyományos motívuma.

Keresztury Dezső irodalomtörténész, kritikus igen találóan jellemezte Ady személyiségét: 

„Vezér akart lenni, de a maga kegyelméből való egyeduralkodó; nem keresett mestereket, legfeljebb előfutárokat; nem jó barátok, egyenrangú, megbecsült munkatársak társaságát gyűjtötte maga köré, hanem cimborákét, hunyász rajongókét, akiket azzal ütött lovaggá, hogy együtt borozott velük, elfogadta adójukat, s módot adott nekik, hogy róla írva magukat is ünnepeljék.”

Ma, a költő születésének száznegyvenedik évfordulóján több kulturális programot is rendeznek ma este Budapesten.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban a költészet és a zene fúziójával ünnepelnek, a vendégek között lesz Kiss Péter Junior Príma- és Artisjus-díjas zongoraművész, Lukács Sándor Kossuth-díjas kiváló művész és Sass Sylvia Kossuth-díjas operaénekes, érdemes művész.

Ady egykori törzshelye, a Centrál Kávéház szintén zenés irodalmi esttel készül: különleges időutazásra invitálják az érdeklődőket, a költő életének és műveinek olyan részleteiből is ízelítőt adva, amelyek a tankönyvekből kimaradtak.

A Fáklya Klubban a Magyar Virtuó­zok zenekar koncertjén kívül vetítést tartanak Ady Endre életéről, a Medve Színpad Válaszúton címmel pedig a zseni negyvenegy versét mutatja be, az előadáshoz írt zenékkel, dalokkal, táncos elemekkel.