Egy elfeledett szerkesztőzseni
Kiss József költő a modern magyar irodalom kezdetét jelentő, A Hét című folyóirat alapító-szerkesztője is volt.
"A polgári irodalom történetében talán az első dátum 1890, A Hét megjelenése” - állapította meg Szerb Antal.
A Hét című, politikai és művészeti témájú cikkeket tartalmazó folyóirat alapító-szerkesztője Kiss József volt. Az 1890 és 1924 között működő lap egészen a Nyugat folyóirat 1908-as indulásáig a haladó gondolkodású polgárság látásmódját közvetítette.
De ki volt a zseniális szerkesztő, kritikus, a lap alapítója? Akinek sokan, köztük Ady Endre is tehetségének felfedezését köszönhette? Kiss József, a szegény falusi zsidó család gyermeke rögös úton keresztül jutott el a modern magyar irodalom kezdetét jelentő folyóirat szerkesztői állásáig. Volt alföldi vándortanító, korrektor és a temesvári zsidó hitközség jegyzője is. Dolgozott magyar-francia biztosító társulat tisztviselőjeként, tehát amolyan, napjainkban is jellemző, százféle műfajban szerencsét próbáló, humánértelmiségi karrier jutott neki osztályrészül.
1890-re azonban révbe ért, szerkesztői ambíciói kiteljesedhettek, és Kiss József a nagy, valódi tehetségek felfedezőjeként szerzett hírnevet magának. A kora ifjúságától verseket és balladákat író lapalapító mindennél előrébb valónak tartotta a tehetség tiszteletét. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Juhász Gyula vagy éppen Gárdonyi Géza és még sok-sok zseniális költő és író publikálhatott A Hét-ben. A napi politikát is érintő cikkek mellett a kulturális élet eseményeiről szóló beszámolókból és a magyar-, valamint a világirodalmat bemutató, elsősorban francia műfordításokból építkező rovatokból állt a folyóirat.
„Benne fejeződött ki s vetődött előre az a jelentős és jósors-szerű szerep, melyet a sors később ez elmaradt országocskában a magyar magyar-zsidóságnak juttatott” - írta Kiss Józsefről Ady Endre, majd a szerkesztő hetvenedik születésnapjára írott köszöntőt a következő tisztelgéssel zárta:
„Büszke és még mindig forradalmi zászlót hajtunk meg előtte, atyamesterünk előtt, s higgye el, hogy igazabb kegyelettel, szeretettel, becsüléssel vagyunk hozzá, mint a tarka s többnyire lelketlen, késői hozzászegődöttek.”
Vagyis a szerkesztő népszerűsége nem volt mindig töretlen és pályája kezdetén akadt jó néhány ellenlábasa. Mégis mára már világos, hogy a Nyugat folyóirat nagy elődje, a századforduló költőzsenijeinek első felismerője Kiss József volt.
(A cikk első változata 2017.11.30-én jelent meg.)