Jeruzsálem Izraelé - De vajon mi lesz az ára?

Az amúgy sem a stabilitásáról híres Közel-Kelet hangulata az elmúlt pár évhez képest egy kicsit lenyugodott az utóbbi hónapokban. Az Iszlám Államnak gyakorlatilag vége, a kurdok függetlenedési kísérlete jóval kisebb erejű volt, mint azt előzetesen sejteni lehetett, és bár Szíria nagyon messze van még a békés állapotoktól, talán kicsit csillapodtak a kedélyek. Erre Donald Trump bedobta a Jeruzsálem-kártyát, ami egyből politikai vihart kavart.

JeruzsalemiNagytemplom_comicstyle

A történet lényege röviden, hogy Trump átköltözteti (pontosabban beiktatja azt az amúgy 1995-ös törvényt, amely erről rendelkezik) az amerikai követséget Tel-Avivból Jeruzsálembe. Ez egyben azt is jelenti, hogy az USA Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, és csakis Izraelének. Ezzel a probléma, hogy Jeruzsálem minden szempontból vitatott város, hisz három világvallás szent helye, és a függetlenségükért küzdő palesztinok is ezt tartják (vagy legalábbis egy részét) fővárosuknak. Trump döntésével felhergelte az arab világot, a Közel-Kelet kiegyensúlyozására törekedő szövetségeseit, és valószínűleg még az izraeliek egy részét is. De akkor mire is volt ez jó?

Trumpnál ezeket a dolgokat nem igazán lehet tudni, és csak remélhetjük, hogy a háttérben egy logikus terv húzódik meg. A bejelentésével kapcsolatban az elnök legalábbis erre utalva azt mondta, hogy "nem tudjuk megoldani a problémáinkat, ha ugyanazokból a bukott feltételezésekből indulunk ki és a múlt bukott stratégiáit ismételjük."

Trumpnál viszont azt is lehet tudni, hogy elsősorban az USA-n belüli következményekkel számol, a világ többi része csak másodlagos. A legegyszerűbb verzió az lehet, hogy fenn kellett tartani egy felfokozott állapotot, hogy legyen valamiről beszélni, és közben elterelje a figyelmet a kínos dolgokról. Az Iszlám Állam haldoklik, de közben az USA pozíciói sem erősödnek egyértelműen. Az aktuális főgonosz szerepét betöltő Észak-Korea kezelése kezd egyre cikibbé válni az USA számára, hiszen a komoly szóbeli fenyegetések Kim Dzsongunt nem nagyon érdeklik, és egyre messzebbre lövi rakétáit. A követség költöztetésével járó politikai visszhangok egyszerűen elterelhetik a figyelmet minden másról egy darabig. De ez talán még Trumphoz is túl egyszerű lenne, ha nem lenne más a háttérben.

Trumpnak voltak antiszemita kijelentései, de az utóbbi időben úgy néz ki  beállt Izrael mögé. Lehet, hogy ő meg merte lépni azt, amit számos elődje nem, és egy ennyire komoly lépéssel biztosította Izraelt teljes támogatásáról. Ezzel a baj, hogy Trump lépése még az Izrael-barát amerikai közvéleményben és országokban sem talált túl sok támogatóra, a többség ennél jóval óvatosabb a kérdésben. De ha Trump az eddigi botrányaival számol, akkor az a tapasztalat, hogy sokan tépik a szájukat, majd egy kis idő elteltével a kedélyek lecsillapodnak. Ha pedig az amerikai követség költözik, akkor hamarosan több is fog.

De akár lehet egy csavar is a háttérben. Ugyanis az utóbbi években Izrael elég jó kapcsolatokat kezdett kialakítani több arab állammal, és bár távolról sem lehet azt mondani, hogy valamiféle baráti-szövetségesi rendszer lenne kialakulóban, a XX. század második felének háborúihoz és politikai kirohanásaihoz képest ez igen nagy teljesítmény. Ezek a háttérben alakuló kapcsolatok most egy csapásra megszűnhetnek. Nyílt konfliktus valószínűsíthetően nem lesz, de Izrael jobban elszigetelődhet, és így még inkább legfőbb támogatójára és szövetségesére, az Egyesült Államokra szorulhat. Amely persze mindig mellette állt, elvégre még Jeruzsálem fővárosi jellegét is elsőként ismerte el.