Schiffer András: Az Állami Számvevőszék olyan törvényre hivatkozik a Jobbikkal kapcsolatban, amit el sem fogadott az Országgyűlés
Schiffer András ügyvéd, az LMP volt politikusa tegnapi, az Indexen megjelent írásában jogász szemmel elemezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Jobbik elleni eljárását.
Schiffer hangsúlyozza, hogy az ÁSZ nem minősül központi államigazgatási szervnek, így a szervezet által hozott döntésekkel szemben rendes bírói út nem vehető igénybe.
Az ügyvéd kiemelte, hogy
„(…) a jobbikos történetben a Ptv. 4.§ az izgalmas. A (2) bek. a céges, a (3) bek. – helyesen – a külföldi támogatást tiltja. A (4)- (5) bekezdések így szólnak: ”Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.”
Schiffer szerint Alaptörvény-ellenes, hogy nincsen jogorvoslati lehetőség egy eljárás alá vont párt számára ilyen helyzetben.
A volt országgyűlési képviselő kiemelte, ebben a helyzetben „(…) az országgyűlési képviselők egynegyede kérheti az Alkotmánybíróságtól a Ptv.4.§ utólagos normakontrollját. Ehhez természetesen az Alkotmánybíróságot most éppen bojkottáló szocialista képviselők is kellenének, de álláspontjaik következetességét elnézve, bármi megtörténhet. Ugyanakkor a testületet utólagos normakontrollnál semmilyen határidő nem köti.”
Azt is megteheti a Jobbik, hogy az ÁSZ végleges állásfoglalását kvázi-közigazgatási határozatként kezelve pert indít annak felülvizsgálata iránt. A hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) idézett passzusai miatt a keresetet a bíróság el fogja elutasítani, így a párt majd a jogerős elutasító végzés ellen terjeszthet elő alkotmányjogi panaszt. Vonáék megtehetik azt is, hogy miután a Kp. 4.§ (3) bek. b, pontja alapján immáron az adóhatóság vagy a Kincstár einstandoló, úgynevezett reálcselekményei folytán is indítható lesz közigazgatási per, ezt viszik el alkotmányjogi panasszal az alkotmánybírák elé.
Schiffer felhívja a figyelmet még egy fontos dologra: „A kormánypárt tavasszal benyújtotta a T/15329. sz. törvényjavaslatot, amely egyebek között a Ptv.-t is módosítani akarta. Ez volt az úgynevezett plakáttörvény.
A javaslatnak ez a része azonban kétharmad hiányában elbukott. A Ptv.-t egy olyan 2./A §-al kívánták kiegészíteni, amely előírná, hogy kampányidőszakon kívül plakát csak a szokásos piaci áron helyezhető ki. Előírná - de nem írta elő, mert nem volt meg hozzá a szükséges többség.
A plakáttörvénybe beletették volna, hogy az ingyenesen vagy kedvezményesen elhelyezett plakát jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősül. „Azért akarták ezt a fideszes honatyák, mert – már csak személyes élményeik okán is – úgy látták, hogy a Ptv. hatályos szabályai alapján a Simicska-féle plakáthelyek kedvezményes használatával szemben az ÁSZ nem tud fellépni. Csakhogy a szándék szándék maradt, a kezdeményezés elhasalt és maradt hatályban az a törvényszöveg, ami a fideszes javaslat előterjesztői szerint sem ad alapot a jobbikosok befenyítésére. Az ÁSZ viszont úgy csinált, mintha a T/15329. sz. javaslat Ptv.-t érintő részei megkapták volna a többséget. Itt tartunk – írja Schiffer.
A volt politikus hangsúlyozza, hogy tisztességes versenyben, még a jelen, a Fidesznek lejtő választási rendszerben is van esély Orbánék leváltására – ezt bizonyították a korábbi időközi választások. Ám, ha a Fidesz törvénytelen eszközökhöz nyúl, mint jelen esetben, azzal átlépnek egy olyan vörös vonalat, ahonnan nincs visszaút.
Összefoglalva: A plakáttörvénynek nincs olyan kitétele, mely szerint hirdetés csak „szokásos” piaci áron helyezhető ki, mert e passzus elfogadásához nem volt meg a kellő parlamenti többség. Így az ÁSZ jelen vizsgálata nem csak politikai túlkapás a volt fideszes képviselő által vezetett szervezet részéről, hanem tényleg törvénytelen is, hiába ismételgeti papagáj módjára Domokos László, hogy „a törvény rendelkezett”.