Jövőkép nélkül – Mi lesz veled, magyar vidék?
A 2014-2020 programozási időszakban várhatóan sok olyan vidéki település lesz, mely egyáltalán nem kap semmilyen fejlesztési forrást. Se hazait, mert az egyáltalán nincs, se EU-s támogatást. Az elvándorlás a falvakból már így is elképesztő méreteket öltött, a kisebb települések pusztulásának pedig beláthatatlan következményei lehetnek.
Erről Finta István, a LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa beszélt portálunknak. Úgy véli, hogy az ijesztő méreteket öltő elvándorlást csak jó fejlesztéspolitikával lehetne mérsékelni, esetleg megfordítani, de a magyar politikai elitnek nincs megoldása, se jövőképe arról, mi legyen a magyar vidékkel.
Agrárvállalkozók kapják a támogatás nagy részét
„Az 1996. évi XXI. törvény óta – ami a területfejlesztési törvény – nem volt még olyan, hogy ne tudtak volna legalább egy kevés fejlesztési pénzt kapni a legkisebb települések is. Még a 2007-2013-as időszakban is sikerült forrást biztosítani számukra, a 2014-20-as időszak azonban kivétel lesz. Várhatóan sok olyan vidéki település lesz, mely egyáltalán nem kap semmilyen fejlesztési forrást. Se hazait, mert az egyáltalán nincs, se EU-s támogatást. Az ún. településképes pályázatra, amit a miniszterelnökség írt ki, kb. 2200 támogatási kérelem érkezett, ebből kb. 300-400-at tudnak kielégíteni. A maradék semmit nem fog kapni” – fogalmazott Finta István. A megyei szinten kezelt operatív programok ráadásul jellemzően a városokra koncentrálnak, nem a kistelepülésekre.
A LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke szerint az alapvető probléma a vidékfejlesztésben, hogy a 2014-20-as időszakban, Lázár János elképzeléseinek megfelelően átváltottak agrártámogatásokra, ám az agrárium csupán 3-400 ezer embert érint a megélhetés szempontjából, a vidék esetében azonban több mint 4 millió lakosról beszélhetünk. A vidékfejlesztési program forrásainak 86 százalékát - a teljes keret a 2014–2020-as időszakra nem egészen 1300 milliárd forint - kifejezetten az agrárvállalkozók kapják, a többiek a maradék 14 százalékon osztoznak.
Bajban a LEADER
A LEADER-program a vidékfejlesztésnek kisebb részét – az összes vidékfejlesztési forrás csupán 5%-át - érinti, ugyanakkor e forrásokhoz való hozzájutás a LEADER szervezetek működőképességén múlik. A brüsszeli kommunikációval ellentétben viszont az EU-s vidékfejlesztési támogatások folyósítása nem egyszerűsödött, sőt az Európai Bizottság apparátusa által meghatározott szabályok és jogértelmezések miatt a magyarországi LEADER-program még a mai napig nem indult el, pedig 2017-et írunk, a programozási időszak derekán járunk.
A helyi vidékfejlesztési folyamatokat, különösen a kistelepülések és elmaradott térségek fejlesztési törekvéseit koordináló, 104 vidéki térségben jelen lévő irodák 2016. június óta finanszírozás nélkül működnek, annak ellenére, hogy működtetésüket az EU kötelezően előírja. Az erre elkülönített működési támogatás folyósítását az Európai Unió hivatalnokai eddig lehetetlenné tették. A Szövetség éppen ezért tavaly decemberben demonstrációt is tartott az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete előtt, ahol kérték a vidékfejlesztési programot ellehetetlenítő akadályok feloldását.
„Brüsszel lehetetlen feltételt támasztott: a fejlesztési források kifizetéséhez kötötte a működési forrás rendelkezésre bocsátását, ami lehetetlenség, hiszen ezt meg kell hirdetni, a pályázónak meg kell valósítani, a kifizető ügynökségnek egyszer ki kell fizetnie, és amikor adott esetben 2-3 év múlva kifizetnék, akkor kaphatnák meg a pénzt. Ez tipikus tyúk-tojás helyzet. Teljesen abszurd, ráadásul nem tudtak válaszolni arra, hogy ennek mi a konkrét jogszabályi alapja” – árulta el Finta István.
Kiürülhet a vidék
Az Európai Unió hivatalnokai számos adminisztratív akadályt (előleg, bankgarancia stb.) építettek az egyszerűsítés útjába, így a LEADER-szervezetek csaknem fél éve javarészt hitelből vagy ingyen dolgoznak. Az egész Európában működő LEADER-program magyarországi csődje katasztrofális lenne, mert a vidék – különösen a kistelepülések számára – egyedüli reális fejlesztési lehetőséget és forrást a LEADER-szervezetek által megalkotott programok jelentik.
Finta István példaként említette Lengyelországot, ahol ugyan a finanszírozási rendszer hasonló a hazaihoz, de ott - mivel fontosnak tartották a vidékfejlesztést - az állam úgy gondolja, hogy az akciócsoportok mögé áll, és nemzeti forrásból biztosítja az előleget számukra. Ugyan a LEADER-szervezetek is a köz érdekében tevékenykednek, de míg a kormányzat a közszféra beruházásait akár 100%-os előleggel támogatja – saját nemzeti forrásból –, addig a vidék fejlődéséért munkálkodó szervezetek semmi ilyenben nem részesülhetnek.
És hogy hová vezethet ez a folyamat? Finta István szerint a munkahely lehet az egyik megtartó erő vidéken, de a LEADER nem tud óriási ipartelepek létrehozásában segíteni, kizárólag kis-, illetve egyéni vállalkozókat tud támogatni.
„Ily módon sokat nem tudunk teremteni, de a megtartásba szerepet tudunk játszani. A módszer egyedülálló, jó lenne, ha ezt felismernék, mert sajnos a központi támogatási rendszerek idáig nem érnek el. Ennek pedig beláthatatlanok a következményei” – összegzett a szakember.