Orbánék mentalitása: miénk Magyarország, vigyük haza!

Hét évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta a Fidesz államosítás néven nyúlja le a közvagyont. Ráteszik egy-egy ágazatra a kezüket, majd kiszervezik a holdudvar tagjainak. Szinte már követhetetlen, hogy mi van a kezükben, mit szereztek meg maguknak, mit vettek el tőlünk.

OrbanCipel_comicstyle

Magán-nyugdíjpénztárak

A kormány becsapott hárommillió magyar munkavállalót, akik a jövőjükre gondolva magán-nyugdíjpénztárakba tettek félre. Ez az intézmény 1998 és 2011 között működött, a tagok pedig összesen 3 ezer milliárd forintot gyűjtöttek össze. A magán-nyugdíjpénztárak államosítása szinte rögtön a hatalomra kerülésük után megkezdődött, Orbán Viktor már 2010 októberében arról beszélt a parlamentben, hogy felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszer kiadási oldalát is, ugyanis az állam 30 milliárd forintot költ a kettős nyugdíjrendszerre. Október végére már törvény határozta meg, hogy felfüggesztik a tagdíjak folyósítását, valamint megszüntették a kötelező tagságot és lehetőséget biztosítottak az állami rendszerbe való visszalépésre. A történet végét ismerjük, az emberek megtakarítása, a 3000 milliárd forint eltűnt. Tállai András korábban a parlamentben azt mondta, hogy az államadósság csökkentésére használták fel az összeget, valamint az alap költségvetésbe fizettek be belőle, azonban bizonyítékok nincsenek.

Takarékbank

2013-ban a Takarékbank még 22 takarékszövetkezet 1640 fiókját felügyelte. Majd egy akkoriban elfogadott új törvény értelmében az állam létrehozott egy szervezetet, amelyet a Takarékbank fölé helyezett, ezzel óriási befolyást szerezve az intézmény fölött. A takarékszövetkezeteknek nem volt más választásuk, mint csatlakozni az állami irányításhoz, különben kizárták volna magukat az egész struktúrából, és rövid időn belül csődbe mehettek volna. Sokan alkotmányellenesnek ítélték a kormány cselekedetét, az Alkotmánybíróságot pedig akkor sem kellett félteni, arra jutottak, hogy vannak helyzetek, amikor az állam beavatkozhat a piaci folyamatokba, és itt pontosan ez történt.

Trafikok

Egyesek, például a Hódmezővásárhelyhez is kötődő Continental Zrt. vezetője, aki a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) akkori elnöke már 2011 előtt láthatta azt a Lázár János nevéhez köthető törvényjavaslatot, amely később teljesen átrendezte a dohánypiacot. A lenyomott dohánymultik látszólag elfogadták a kormány akaratát, azonban a színfalak mögött megpróbáltak lobbizni. Sikertelenül. A dohányárusítás központi kézbe került, a koncessziókat pedig természetesen a rokonok, barátok, ismerősök kapták.

Kaszinók

2013-ban viharos gyorsasággal hozta meg a nyerőgépek betiltására vonatkozó törvényt a parlament fideszes többsége. A rendelet szerint pénznyerő automatákat kizárólag játékkaszinókban lehet üzemeltetni. Ezen nemcsak az iparág szereplői és a szerencsejáték-szövetség háborodtak fel, de az Európai Unió is vizsgálta a törvényt. Lázár János azzal magyarázta döntésüket, hogy a hátrányos helyzetű embereket szeretnék ezzel védeni, hiszen nem akarják, hogy nyerőgépeken veszítsék el a pénzüket, ráadásul úgy vélték, a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenysége nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Azóta két kaszinót az állam, egyet pedig Andy Vajna üzemeltet, akinek még a pénztárgépeit sem kellett bekötnie a NAV rendszerébe.

Tankönyvpiac

Még nem fejeződött be a folyamat, de az állam már erre az ágazatra is rátette a kezét. Azzal kezdődött a manőver, hogy 2013-ban államosították a tankönyvterjesztést. A 2013/14-es tanévben már csak a Könyvtárellátó (KELLO) szállíthatta a könyveket az iskolákba. Ha pedig éveken belül lejár a magánkiadók engedélye, akkor évfolyamonként csak két kiadvány közül lehet majd választani. A kormány egy 2014-es rendeletében 8,7 milliárd forintot csoportosított át „az állami tankönyvkiadás feltételeinek megteremtésére”, azután az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyorsan meg is megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót.

Nagyon emlékeztet ez a korszak egy korábbira. Melyikre is?