Hogy a homofób KDNP parlamenti padsoraiban ül egy meleg politikus? Ez biztosan csak valami vicc!
A homoszexualitás természetes dolog, normális ember nem is tesz mást, minthogy elfogadja, hiszen ez a természet rendje: van, aki ilyen, van, aki pedig olyan. Mindig megvetettem azokat a szülőket, akik kitagadták a gyermeküket a „másságuk” miatt, mondván „az én gyerekem nem lesz buzi”. Számomra ehhez az unintelligens magatartáshoz hasonló a témában a KDNP minden eddigi rezdülése, megnyilvánulása, politikája. Ezért vagyok képtelen elhinni, hogy létezik KDNP-s meleg politikus.
Havas Henrik Vona Gáborról szóló könyvében van egy rövid rész, amely meghökkentett és azonnal furdalni kezdte a kíváncsiságomat. Így szól:
„Havas: Írtam már könyvet a prostitúcióról. Eszembe jutott a KDNP, ők nagyon erősek ebben a műfajban.
Vona: A kreált „Terry Black-ügy” idején kaptam egy KDNP-s képviselő homoszexualitását bizonyító anyagot. Akkor nagyon sokan azt mondták nekem, hogy üssél vissza, mert azt fogják tisztelni, aki visszaüt. Én nem tettem meg. Gyerek van, család van, csupa ártatlan. Tényleg egy ilyen országban akarunk élni? Megköszöntem a segítséget, és azt mondtam, lehet, hogy én vagyok a balek, de nem akarok ilyen visszavágót.”
Csak szerintem hihetetlen az, hogy valaki annyira álszent legyen, hogy homoszexuálisként annak a magát kereszténydemokratának nevező pártnak a parlamenti padsoraiban ül, amely csomószor csak a homofób kijelentéseivel tudott bekerülni a hírekbe? Csak én gondolom azt, hogy nem lehet egy ember annyira megjátszós, sunyi, hogy szó nélkül eltűri Harrach Péter és Semjén Zsolt dehonesztáló kijelentéseit? Ha nem ebben a pártban bujkálna, akkor nem is érdekelne, hogy ki lehet az. No, de így?
Egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy a homofób akcióiról hírhedt KDNP megtűrne a soraiban egy homoszexuális személyt. Nem tudom elhinni, hogy az a párt, amelynek egyes tagjai még az ezredforduló után is azt vallják, hogy melegnek lenni bűn, aberráció, rábólintana egy meleg kereszténydemokrata politikus karrierjére. Mert bár - ha Nyugat-Európát vesszük - nem lenne példa nélküli, és talán még hiánypótló is lehetne, de sajnos nekünk nem az igazi, a szó jó értelmében vett „keresztény” kereszténydemokraták jutottak. Az embernek Semjén Zsoltot vagy Harrach Pétert hallgatva néha az jut inkább eszébe, hogy ezek a „kereszténydemokraták” még az inkvizítorok világában élnek. És bár sok pletyka forgott szájon, Semjén Zsolt Orbán iránti túlfűtött rajongásáról, én azt gondolom, hogy ez csak rosszindulatú szóbeszéd. Többen rebesgették Hollik Istvánról - látványos hajbeültetése után -, hogy talán többet foglalkozik magával, mint egy átlagos férfi, de szerintem ez is csak az előzőhöz hasonló, rosszindulatú feltételezés lehet.
Az általunk megkérdezett - neve elhallgatását kérő - pszichológus szerint a szexuális identitással való küzdelem, a látens homoszexualitás igenis válthat ki személyiségzavart. A melegségüket el nem fogadó személyekben kialakulhatnak olyan késztetések, melyekkel nem képesek azonosulni, valamint olyan érzések, amelyeket képtelen felvállalni, és így ez rendkívül könnyen átfordulhat gyűlöletbe. Ezt az emberi pszichében kialakuló elhárító mechanizmust szokták a szakemberek reakcióképzésnek nevezni.
Amikor korábban számon kérték Harrach Pétert a KDNP homofób kirohanásai miatt, akkor így válaszolt: „A KDNP nem egyházi szervezet, hanem párt, ennek megfelelően a politikában megszokott eszközöket alkalmazza. Márpedig az ellenfelekkel folytatott küzdelemnek része a kemény megfogalmazás.”
Fogalmunk sincs, ki lehet a könyvben szereplő politikus. De reméljük, hogy hamarosan érkezik a nagy „coming out”, addig pedig találgatunk.