54 évvel ezelőtt vetett véget életének a Szomorú vasárnap című világsláger zeneszerzője
Seress Rezső, a később világslágerré lett Szomorú vasárnap című dal szerzőjének nem éppen derűs életére emlékezünk.
1968-ban ezen a napon, önkezével vetett véget életének az autodidakta zeneszerző és bárzongorista, aki eredetileg légtornásznak készült, és sosem tanult meg kottát olvasni. A híres színészképző, Rákosi Szidi magántanodáját is kijárt művész nem tartozott a nagy önbizalmú emberek közé. Pedig lehetett volna magabiztos, hiszen ontotta magából - leginkább a Horthy-korszak kispénzű emberei körében népszerű - világfájdalommal teli, szomorú melódiáit.
Seress Rezső slágerei ugyanis rendkívül kedveltek voltak, mégis hosszú út vezetett legnagyobb szerzeménye megírásáig, aminek először a művész nem is hírességet, hanem hírhedtséget köszönhetett. A Szomorú vasárnap című dalt ugyanis megírását követően "gyilkos slágernek" is nevezték. Több öngyilkosság elkövetésének kísérő kottája valamilyen szerencsétlen véletlen folytán a mélabús zenemű lett. A világsajtóban "öngyilkos himnuszként" is emlegetett mű, amelynek szövegét Jávor László írta, nem „hétköznapi” módon hozta el a világsikert.
Hamarosan azonban megtörtént a nagy áttörés, és elindult a sláger a világkarrier útján. Seress Rezső sikerekben gazdag élete azonban nem tartott sokáig. A zsidó származású művész családját a második világháború sok tragédiával sújtotta. Seress munkaszolgálatos, többször megalázott, összevert emberként egy szerencsés véletlen folytán, hírnevének köszönhette megmenekülését a háború borzalmaiból.
De az elkövetkező évek sem hozták meg számára a gondtalanságot. Seress Rezső zongorázott, zenélt a főváros különféle vendéglátóhelyein, leginkább az Akácfa utcában, vagy régi helyén, a Kulacs vendéglőben, de nem választotta hazája helyett a számára fényűző gazdagságot jelentő Nyugatot. Népszerűsége, rajongótábora megfogyatkozott, de ő haláláig megmaradt slágereinek hűséges, szomorú sorsú zongoristája.
(A cikk első változata 2018.01.11-én jelent meg.)