Mennyi az a júdáspénz, amelyért megéri az ördöggel cimborálni?
Vannak, akiktől elvárjuk, hogy hivatásukon belül ne politizáljanak, mert a feladatuk túlmutat „holmi” ideológiai hovatartozáson. Szeretnénk, ha a pedagógusok ugyanolyan odaadással okítanák a gyerekeket, akkor is, ha a szüleik jobb-, illetve baloldali beállítottságúak. Szeretnénk, ha az orvosok akkor is meggyógyítanának, ha a Jobbikra vagy az MSZP-re tesszük az „X”-et. És szeretnénk, ha lelki vezetőinkhez is pártállástól függetlenül fordulhatnánk.
Nem szeretnénk, ha úgy jönne haza a gyermekünk az iskolából, hogy Marika néni a Fideszt éltette a tanórán, nem szeretnénk, ha az orvosi rendelőben a politika szóba kerülne és az orvos arról győzködne minket, hogy szavazzunk erre vagy arra, és a templomba is lelki feltöltődés miatt megyünk.
Az elmúlt évtizedben azonban egyre inkább bevett szokás, hogy egyházi személyek nagy hanggal hirdetik a propagandát. Hódmezővásárhelyen Németh László plébános érezte úgy, hogy egy kicsit meg kell tolni a Fidesz szekerét.
Az Index tudósítása szerint a következő szavakkal éltette a kormányt, nem titkolva, hogy mennyire fontosak az anyagiak:
„A második világháború óta a magyar népnek és a magyar egyházaknak, nem csak a katolikus egyháznak, nem volt olyan lehetősége, hogy ilyen támogatást élvezzen, mint a jelenlegi kormány által, amit kap. Az oktatásban, az egészségügyben, szociális téren, könyvkiadásban, és lehetne sorolni. Hódmezővásárhelyen már itt van a pénz a számlán, most kezdjük építeni a kertvárosban a harmadik katolikus templomot".
A napokban Szegeden a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola biztosított helyszínt a Fidesznek, hogy bemutathassa legújabb jelöltjét, Bartók Csaba volt kézilabdázót. Nem nagyon csodálkozhatunk az eseményen, hiszen a főiskola fenntartója, a Szeged-Csanádi Egyházmegye vezetője, Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök néhány éve nyíltan éltette Orbán Viktort, amikor Ferenc pápával szemben kiállt a magyar miniszterelnök mellett, és a menekültkérdéssel kapcsolatban elmondta, nem más, mint „invázió”, s a legtöbb bevándorló „cinikus és arrogáns viselkedést tanúsít”.
Erdő Péter bíborosnak sem volt mondanivalója az őcsényi eseményekkel kapcsolatban, és nem nagyon hozta ki a sodrából az sem, hogy Orbán Viktor a fenyegetőzésekre, kocsirongálásra úgy reagált, hogy „nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket”.
A Hír TV kérdésére, mi a véleménye a miniszterelnök megnyilvánulásáról, annyit mondott, „nem tudom".
De több egyházi személy állt nyíltan a Fidesz mellé a kvótaellenes népszavazás előtt, többek között Beer Miklós, Vác katolikus püspöke buzdított részvételre, Bikádi László Károly hajmáskéri református lelkész hősöknek nevezte a határvédőket, mert „vállalják a fertőzéseket is, amelyeket, ki tudja, honnan hoznak be azok, akik rabolnak”, Márfi Gyula veszprémi érsek is elmondta, nemmel fog szavazni, „mert ha vendégeket hívok a házamba a szomszédokkal való egyeztetés nélkül, nem várhatom el tőlük, hogy a vendégeimről ők gondoskodjanak.” Kifejtette véleményét Balás Béla, Kaposvár katolikus püspöke is: „A népszavazásra elmegyek, a kérdésre nemmel fogok válaszolni, mert magyar vagyok."
De ott volt az agitálók között Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze, aki elmondta, a nem mellé húzza be az „X-et”, mert a migránstömegek letelepítése hazánkban is drasztikusan növelné a terrorveszélyt”.
Ma soha nem látott, szoros kapcsolatot ápol a Fidesz az egyházzal. A jó kapcsolat fő komponense pedig a pénz. De nem volt ez mindig így.
Hatalmas metamorfózison esett át Orbán Viktor, aki 1992-ben a Fidesz-kongresszuson még azt mondta, „az egyházakban politikai szövetségest kereső pártok olyan elkorhadt régi világot képviselnek, amely soha nem fog visszatérni Magyarországra.”
De a jegyzőkönyvek szerint az első parlamentben a fideszesek gyakran így gúnyolódtak, ha egy KDNP-s szót kért: „Csuhások! Térdre, imához!”
Aztán fordult a kocka, melynek hatására Fodor Gáborék ki is váltak a pártból.
Orbán egyre többet barátkozott Semjén Zsolttal, az első Orbán-kormányban pedig elkezdődött az egyház és a politika összefonódása. Orbánék már akkor 50 százalékkal megemelték az egyházak támogatását. Azóta pedig szépen alakult a násztánc, ami lehet, hogy pillanatnyi örömöket, előnyöket hoz az egyháznak, de a nagy morális kérdés, megéri-e nekik eladni a lelküket és az ördöggel cimborálni.