Kádárista modellt használnak Orbánék az oktatásban
A szakképzésbe lépők számát akarja növelni a kormány, valamint a gimnáziumi tanulók számának csökkentését célozta meg - árulja el egy több mint két éve készített dokumentum a Nemzetgazdasági Minisztérium nevével fémjelezve. Ez viszont egy elég rossz iránynak tűnik.
A jelentés ismerteti, hogy míg a 2012/2013-as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016-os tanévre 41-59-re módosult. Azaz „fokozatosan szűkülő keretszámokat” hoznak létre a gimnáziumokban.
A szakmunkásképzés erőltetését a régi, kádárista oktatási modellhez lehet igazán hasonlítani. A gyakorlatorientáltságot a munkaadói érdekek értelmetlen kiszolgálásaként is lehet értelmezni, és kifejezetten rossz jövőképet mutat az ország számára. Bár a kormány előtt több sikeresebb külföldi példa is állt, ezek abban jelentősen különböznek, hogy például Németországban vagy Skandináviában jóval alaposabb és hosszabb közismereti képzés után kerülnek a diákok a szakképzésbe.
Az elmúlt negyedszázadban drámai mértékben megváltozott az érettségit nem adó szakmunkásképzésben végzettek foglalkozási összetétele. Húsz évvel ezelőtt is jelentős volt közöttük a segéd- vagy betanított munkát végzők aránya, az 1996-os Bértarifa-felvétel szerint 27 százalékuk dolgozott összeszerelőként, gépkezelőként vagy egyszerű foglalkozásokban. Ez 2016-ra a teljes gazdaságban (a közmunkásokkal együtt) 46 százalékra nőtt. Összességében, az érettségit nem adó szakmunkásképzésben végzettek nagyobb részét ma már segéd- vagy betanított munkásként alkalmazzák.
Rengeteg problémát vet fel ez az oktatáspolitika, ugyanis a szakiskolát végzettek kereseti lemaradása az életkorral folyamatosan növekszik, ami az ott megszerzett szaktudás adaptálhatatlanságát jelzi, hiszen az alkalmazkodóképességet megalapozó kompetenciáknak köszönhetően az érettségi lassabban veszít a piaci értékéből, mint a szakmunkás oklevelek.
Így lett hát Magyarország a szakmunkások országa, ami alapesetben nem egyértelműen problémás dolog, viszont amikor az egyetemi tudás szükségessége, az értelmiség szükségessége háttérbe szorul, a társadalom nem tud egészséges ütemben fejlődni, Magyarországon pedig erre nagyon szükség lenne.