Honfoglaló, ami nem játék - oligarchák egy képben (1. rész)
Régóta látható, hogy a közérdek képviseletével szemben a kormány célja egy őket támogató, kirívóan gazdag oligarcharéteg kiépítése. Előbbihez képest az utóbbit nagyon profi szinten művelik, ezt láthatjuk minden területen. A klientúra kiépítése közben a látszatra sem ügyelnek, hiszen a társadalom egyelőre szinte rezzenéstelen arccal szemléli az eseményeket. Egyelőre.
Annyian vannak, hogy gyakorlatilag lehetetlen egy térképre helyezni mindenkit, így igyekeztünk a legismertebb oligarchákat összegyűjteni. Esetükben úgy repkednek a milliárdok, mint máshol influenzajárvány idején a használt papírzsebkendők. Magyarországon jelenleg úgy néz ki az „igazságos”, „kis- és közepes gazdálkodókat előnyben részesítő” rendszer, hogy a milliárdokat a már egyébként is milliárdosok kapják. Jó példa erre, hogy 771 milliárd 580 millió forint az az összeg, amit agrártámogatásként 2015-ben a magyar állam kifizetett, ennek a 76 százalékát a felső 10 százalék kapta meg, és a maradék 12 százalék fölött kellett osztoznia a pályázók 80 százalékának.
A leggazdagabb
A Napi.hu tavaly is elkészítette a 100 leggazdagabb magyart tartalmazó listát. A készítésekor csak tiszta eredetű vagyont és csak átlátható tulajdonosi és működési szerkezetet vesznek figyelembe, így természetesen kimaradnak a nagy műkincsparkok, vagy a régóta külföldön pihentetett pénzek is. Az első helyen jó ideje nincs változás, azt stabilan birtokolja Csányi Sándor, az OTP Bank és a Magyar Labdarúgó Szövetség első embere. Egy év alatt 35 milliárddal nőtt a vagyona, így azt már 200 milliárdra becsülik. Ő egyébként már annyira felhizlalta a bankszámláit, hogy befért a világ leggazdagabbjai közé is. Az Index írta meg korábban, hogy az eddigi Forbes-listáknál nem vették számításba az OTP-vezér szingapúri cégeit, és azt hitték, hogy „csak” 159,5 milliárd forintja van, de kiderült, hogy ennél jóval nagyobb vagyon birtokosa. Javai jelentős részét Szingapúrban tartja, majdnem annyit, mint amennyit az ismert hazai élelmiszermárkákat - Pick, Mizo, Délhús, Csányi Pincészet - tömörítő Bonafarm-csoport ér. Legutóbb ezt a részt is hozzáadták eddigiekhez, összes vagyonát 287,9 milliárd forintra becsülve. Ezzel megugorta a Forbes World's Billionaires nevű lista küszöbét, ahol 1 milliárd dollár a beszálló. A magazin azonban most márciusban adta ki a frissítést, eszerint idén éppen lecsúszott a nemzetközi listáról.
2015-ben egyébként Csányi Sándor érdekeltségei 4,5 milliárd forintot kaszáltak, és a legtöbb támogatásban részesülő cég is az OTP vezér érdekeltségébe tartozó Bólyi Zrt. volt, mely közel félmilliárd forinttal gazdagodott. Szinte mellékes információ, hogy mintagazdaságai több mint 25 ezer hektár állami földet bérelnek a piaci ár feléért. A Baranya megyei Bóly Zrt. 2029-ig mintegy 14 748, a Tolna megyei Dalmand Zrt. 2051-ig 10 667 hektárt bérel az államtól.
A gázszerelő
Mészáros Lőrinc és családja összesen több mint 168 millió forint agrártámogatást kaptak 2016-ban. Ebből a polgármester saját nevén csak 1,8 milliót vett fel, viszont kapott még a lánya és a felesége is, a Búzakalász 66 Kft.-t pedig több mint 143 millió forinttal támogatta az állam. Emellett 225 milliárd forint értékű állami közbeszerzésen nyertek tavaly a hozzá és családjához köthető cégek önállóan és konzorciumok tagjaként – számolta ki az RTL Híradó.
Mészáros Lőrinc egy évvel korábban, 2015-ben több mint 15 milliárddal gazdagodott. Ez az egyik legnagyobb növekedés a Napi.hu 2016-os listáján, egészen a 31. helyig repítette a gázszerelőt. A kormányközeli kivételezettek amúgy előkelő pozíciókat foglalnak el az összeállításban, sőt az ő képzeletbeli pénztárcájuk a száz leggazdagabb átlagos vagyongyarapodásánál jóval tempósabb ütemben vastagodott. A kormánypárti baráti körnek köszönhetően a Mészáros és Mészáros Kft. néhány év alatt több mint megtízszerezte árbevételét, emellett természetesen agrárbirodalmát is nagyon szépen építgeti.
Az mno.hu számításai szerint az állami földárveréseken Mészároshoz és családjához összesen 28 birtoktest jutott. Összesen 1425 hektárt szerezhettek meg, ez a Fejér megyében eladott földterület 8,3 százaléka. Emellett Mészáros és felesége tavaly megvette a Talentis Group Zrt.-t, ezzel további 3960 hektárhoz jutottak, bár ebből 667 hektár már korábban is az ő tulajdonuk volt, 3300 hektárt pedig 35 éven át művelhetnek. Így Mészáros Lőrinc és felesége közel 6500 hektáron gazdálkodhatnak a megyében.
A földárverések egyik legnagyobb nyertese egyébként olykor békésen elkávézgat Bitay Mártonnal, a földügyekért felelős államtitkárral is. A nol.hu stábja tavaly kiszúrta a két politikust, amint egy kávé mellett beszélgetnek a budapesti Gresham-palotában lévő Four Seasons Hotel éttermében. Amikor az újságírók szembesítették őket ezzel, annyit reagáltak, hogy csak a fociról esett szó. Az bizonyára csak a véletlen műve lehet, hogy még a kávézás napján a Nemzeti Földalap visszavont három földárverési hirdetményt. Ezek egyikében Mészáros cégének, a Búzakalász 66-nak, és Mészáros testvérének az államtól bérelt földjei kerültek volna az árverési kalapács alá.
A mátészalkai milliárdos
„Jobban teljesített” a zichyújfalui Cserepes-Major Kft. is, amely tavaly került át Leisztinger Tamás kezéből Garancsi István köréhez. A cégnek jót tehetett a tulajdonosváltás, ugyanis tavaly 63,6 millió forinttal több agrártámogatást kapott, mint 2015-ben, több mint 101 millió forintot.
A baloldalhoz köthető Leisztinger egyébként távolabb kerülhet a zsírosbödöntől, hiszen a cégei által bérelt földeket az állam eladta, és azok jó részét Garancsi Istvánhoz köthető Fidesz-közeli üzletemberek vették meg. A Videoton tulajdonosa egyébként a százas lista 30. helyét foglalja el, jelenlegi vagyona 24 milliárd forintra becsülhető, ami 5 milliárddal több, mint 2015-ben.
A médiaguru
A 100 leggazdagabb magyart „tömörítő” lista negyedik helyére fért oda a korábban az Echo Tv-t és a Magyar Hírlapot birtokló Széles Gábor, aki a Videoton Holdinggal Európa legnagyobb elektronikai gyártási szolgáltatóját mondhatja magáénak. A Napi szerint mintegy 100 milliárdból gazdálkodik. Média-vállalkozásaira 2004 és 2010 között hatmilliárd forintot „áldozott”. Vagyis évente egymilliárdot költött erre a célra: hétszázmilliót az Echo Tv-re, háromszázmilliót pedig a Magyar Hírlapra fordított. (Hogy az energiacellák mennyibe kerültek, azt sajnos nem tudjuk.)
A televíziós mester
Andy Vajna némi politikai hátszéllel és állami pénzből vásárolhatta meg az ország második legnézettebb kereskedelmi tévéjét. Persze ehhez nyilván semmi köze nem volt annak a ténynek, hogy ő Orbán Viktor miniszterelnök és Habony Árpád főtanácsadó fontos bizalmasa. Nem emiatt nyerte el a budapesti kaszinók üzemeltetési jogát, és nem emiatt lehet az, hogy egy törvénymódosítás nyomán több milliárd forintot kitevő koncessziós díjat vonhat le a befizetendő játékadóból.
Andy Vajna kormánybiztos tavaly először kapott helyet a top 100-ban, és máris elég előkelő helyre, a 16. pozícióba került 44 milliárdos vagyonával. Érdekesség, hogy csak a magyarországi kaszinós koncessziókból percenként 11.500 forintot keres. Budapesten a Las Vegas Casino 2010-2016 között a filmügyi kormánybiztost 12 milliárd 338 millió 288 ezer forintnyi osztalékhoz juttatta.
(Folytatjuk.)