Ma van a betegek világnapja!
1993 óta, II. János Pál pápa kezdeményezésére ünneplik február 11-én a betegek világnapját. Vajon Magyarországon kellő figyelmet szentelnek a betegeknek és a szenvedés megértésének? Már a kérdés feltevésének naivsága is megmosolyogtató azok számára, akik komoly, súlyos, sok szenvedést jelentő betegségekkel küzdenek és saját bőrükön tapasztalják meg a magyar kórházak helyzetét.
A mai magyar valóságban ez is, mint annyi minden más, elsősorban az adott beteg anyagi helyzetének függvénye: pénz kérdése, hogy milyen gyorsan, milyen hatékonyan és mennyire korszerű módon képes valaki kezeltetni magát. A szenvedésben támogató, segítő, együttérző társ pedig végképp csak keveseknek adatik meg. Látva, megtapasztalva a mai magyar egészségügy állapotát, bizony nem túl sok reménnyel és a betegségek súlyosságától függően nem túl nagy gyógyulási eséllyel számolhatnak sokan.
Milyen lehetőségei vannak a minél gyorsabb és hatékonyabb gyógyulási módok megválasztásában annak a nyugdíjasnak, aki havi nyolcvanezer forintból gazdálkodik?
És ez nem csak az idős emberek mindennapi problémáját jelenti, hanem a családok számára is hatalmas gondot generál. Annak a kétszülős, átlagos anyagi helyzetű családnak, ahol betegség miatt munkából való hosszútávú kiesésre kerül sor, bizony komoly anyagi gondokra kell számítani. Gondoljunk csak bele abba, hogy mindez hatványozottan jelent problémát az egyszülős családok esetében.
Csak bízni lehet abban, hogy egyszer lesz egy kormány, amelyik nem csak arra törekszik, hogy életben tartsa az egészségügyi ellátórendszert, hanem komoly változásokat, reformokat fog kieszközölni, hiszen erre várunk már több mint 30 éve.
(A cikk első változata 2018.02.11-én jelent meg.)