Mit lépnek a magyar hatóságok Tiborcz ügyében? – Ezt már nem lehet eltussolni

Az ügyészségnek még április 8-a előtt meg kell fogalmaznia álláspontját az OLAF jelentésében foglaltakkal kapcsolatban és el kell döntenie, hogy nyomozást indít-e a bűnszervezetben elkövetett csalás és egyéb szabálytalanságok ügyében. Ezzel újabb fordulóponthoz érkeztünk. Most kiderülhet, mennyire vannak a Fidesz zsebében a hazai igazságszolgáltatás szervei.

Elvileg lenne rá mód, hogy húzza az időt az ügyészség, ezzel átvészelhetné a kampányt a Fidesz, azonban akkora érdeklődés övezi az ügyet, hogy most nem lenne könnyű a szőnyeg alá söpörni.

A bűnszervezetben elkövetett csalás gyanújának napvilágra kerülése után most az is kiderül, megvalósult-e az, ami még az MSZP-nek sem sikerült, átvenni az irányítást az igazságszolgáltatás fölött. Ebben az esetben a hatóságok egyszerűen elszabotálhatják Orbán vejének korrupciós ügyét. Márpedig most az ügyészségen a sor: az OLAF nem ítélkező, végrehajtó szerv, az unió által felderített korrupciós ügyekben a nemzeti hatóságoknak kell eljárniuk. Ezt pedig néha nálunk is komolyan veszik: kedden 3,5 évre ítéltek egy EU-s pénzeket elcsaló cégvezetőt az OLAF feljelentése után.

Az Elios-ügy ugyan évekre elhúzódhat, de egyszer ezt is le kell zárni és a végkimenetele sok mindent megmutat majd. Nagy a tét: a magyar emberek normakövetése, törvénytisztelete, biztonságérzete forog kockán. Az ügyészség elmúlt években mutatott ténykedése nem sok jóval kecsegtet: Polt Péter ideje alatt, 2010 és 2014 között a Legfőbb Ügyészség háromszor több esetben utasította el a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket az azt megelőző négy évhez képest. Ha végül mégis megindult a nyomozás, akkor azokat kétszer gyakrabban szüntették meg. Ez a statisztika nyilván nem az érintettek egyre erkölcsösebb magatartásának köszönhető. Ha az ügyészség vagy a bíróság – ha hozzá kerül az ügy – nem hoz az igazságérzetünknek megfelelő döntést, nem szankcionálja a történteket, azzal azt üzeni, hogy törődjünk bele, ebben az országban már ezt is megtehetik szemrebbenés nélkül. Ha nyilvánvaló módon elcsalt eljárás lesz, akkor hosszú évekre benne ragadhatunk a reménytelenségben, és alapvetően rendül meg az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalom. Ha pedig a vezetők családjára vonatkozó norma szerint lehet lopni, akkor mindenki lophat? Vagy csak a hatalmi elit?

Minkét eshetőség végzetes üzenetet hordoz. Az ezzel járó következmények hosszú távon súlyosabbak lennének, mint a kormánypropaganda által vizionált Soros-terv. Az igazságszolgáltatás szerveinek és az illetékes minisztériumnak is fel kellene ismernie ezt a történelmi felelősséget.