Sokba kerülhet a Fidesznek, hogy ámokfutása közben olyan sok társadalmi csoportba belerúgott
A Fidesz a rövid távú politikai haszon reményében egy-egy témát a végtelenségig kijátszik és ennek sokan esnek áldozatul. Átveszi a hatalmat a szavak fölött, új, fenyegető értelemmel tölt meg olyan fogalmakat, mint például migráns, bevándorló, civil. Egyik pillanatról a másikra teljes társadalmi csoportokat bélyegez meg. Amíg nyeregben érzi magát, addig ez nem is zavarja. Előbb-utóbb azonban sor kerül a szembesítésre.
Február 22-én sporttörténeti sikert ért el a magyar férfi gyorskorcsolyaváltó: megszerezte az ország első téli olimpiai aranyérmét. Ez bizonyára tetszik a sportimádó rezsimnek is – még ha nem is fociról van szó –, és az országimázsnak sem jött rosszul. Normális országban nem lenne politikai vetülete annak, hogy a csapat két oszlopos tagjának, a hazánkban született és itt is nevelkedett Liu testvéreknek édesapja kínai származású. A NER frazeológiája szerint viszont migráns, bevándorló, olyan ember, akiből az ország nem kér. Persze ilyet most nem mondtak a kormányoldalon, de a korábbi kijelentésekért felelősséget kell vállalni és magától Orbántól hallhattuk a kormány szilárd álláspontját, amit a saját médiájuk kürtölt szét: ők senkit sem akarnak befogadni, nincs kivétel, mindenki boldoguljon otthon, vagy máshol, de Magyarország tartsa meg etnikai egységét.
Van válasz a feloldhatatlannak tűnő logikai zavarra? Nincs, de ez még nem zavarja a kormányt, ahogy más elhamarkodott vagy tudatos, romboló kijelentéseinek következményei sem. Lázár János múltkor könnyed felsőbbrendűséggel nevezte tolvajnak az összes közmunkást, nyilván nem aggódva jogos felháborodásuk miatt. Németh Szilárd magabiztosan süti rá politikai ellenfeleire a nemzetbiztonsági kockázat minősítést, holott ez egy nagyon komoly vád, amit illetékes hatóságoknak kellene kivizsgálni és igazolni.
A Stop Soros törvény tervezetében bármely szervezet betiltható és bárki nemzetbiztonsági kockázattá válhat, amennyiben segíti a migrációt, a segítés fogalma azonban nagyon tág, gyakorlatilag bárkire ráfogható. Ad absurdum Orbán feleségére is, Lévai Anikó ugyanis elkötelezett civilként például két éve adományokat osztott a nagyfai ideiglenes befogadóközpontban elhelyezett menekülteknek. Ilyet nem tehetne többé, vagy csak a törvény megszegése árán.
A fenti néhány példa csak a jéghegy csúcsa. A fogalmak önkényes átértelmezésének, az átgondolatlan, pörölyként alkalmazott törvénykezésnek bármelyikünk áldozatául eshet.