Titkos tárgyalásokat folytattak az oroszok és az amerikaiak?
Vlagyimir Putyin nem véletlenül az újraválasztási kampányában mutatta be a legújabb orosz haditechnikai eszközök prototípusait. Az Egyesült Államoknak célzott erődemonstráció közben zajlanak a két nagyhatalom közti tárgyalások a Kínával szembeni együttműködés ügyében, de az Ukrajnának nyújtott amerikai fegyverszállítások még a béke útjába állhatnak. Mindenesetre a hét elején életbe lépő kelet-ukrajnai fegyverszünet jó eséllyel javíthat a kapcsolatokon.
Miután az USA Oroszország többszöri figyelmeztetése ellenére kilépett az 1972-es rakétavédelmi szerződésből (ABM), amit a hadászati rakéták közötti paritás alapjának tekintenek, Putyin bemutatott néhány olyan új fegyvert, amik sorozatgyártás esetén akár újabb hidegháborúhoz is vezethetnek.
Évértékelő beszédében nem üres orbáni frázisokat puffogtatott, hanem az orosz hatalom elrettentő erejét demonstrálta. Beszélt egy Kinzsal (Tőr) nevű 2000 km hatótávolságú szuperszonikus rakétáról, valamint a Szarmat típusú több robbanótöltetet hordozó ballisztikus nehézrakétáról. Említette az Avantgard kódnevű manőverező robotrepülőgépeket indító hadászati támadó-rendszert és szót ejtett egy atomtöltetek indítására alkalmas víz alatti drónként működő robot-tengeralattjáról is.
Az elmúlt hónapban az orosz hírszerzés-elhárítás három csúcsszervének, az SZVR-nek, az FSZB-nek és a GRU-nak az első embere egy időben járt Washingtonban. Amennyire tudható, az amerikai hírszerzőközösség vezetője, Dan Coats és a CIA feje, Mike Pompeo tárgyalt velük – állítólag a terrorizmus elleni közös küzdelemről.
Az amerikai média morgolódott, hogy miért az oroszoktól kellett megtudni ezt a korszakváltó hírt. A demokraták sisteregtek, mert mindez a hátuk mögött történt, és csapdát sejtettek.
Nem tudni, hogy az új fejlemények mennyiben hatnak az USA-ban az orosz befolyást elemző ügyekre, amelyek a fordulat lehetőségét hordozzák magukban mind a vizsgálatok terén, mind Washington és Moszkva jéghideg viszonyában. Az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR feje, Szergej Nariskin nem is léphetett volna az Egyesült Államokba, lévén rajta van az amerikai szankciós listán. A washingtoni orosz nagykövet ennek ellenére megerősítette, hogy az SZVR vezetője beutazott az Államokba és tárgyalt is a CIA irányítóival. Az amerikai hivatalos források azonban egy ideig mélyen hallgattak az egészről.
Chuck Schumer a szenátus demokrata kisebbségének vezetője válaszokat követelt a hatóságoktól, Pompeo azzal védekezett, hogy az USA érdekeit érintő nemzetbiztonsági ügyről van szó, amely felülír mindenféle beutazási tilalmat.
Az SZVR-főnök amerikai, feltételezhetően a CIA Langley-ben lévő központjában vagy a szervezet egyik környékbeli védett házában tartott tárgyalásait két kormányforrás is megerősítette a Reutersnek. Két nappal korábban a Moscow Timesban Jon Hunstman amerikai nagykövet feltűnést keltő cikket írt arról, hogy lehetséges, sőt szükséges az amerikai-orosz kapcsolatok normalizálása.
A fordulat irányába mutat Mike Pompeo BBC-nek adott interjúja is. A kémfőnök szerint „a kínaiak erőfeszítései, hogy a Nyugat felett rejtett befolyást gyakoroljanak, ugyanúgy aggasztanak bennünket, mint az oroszok felforgató tevékenysége”. Így tehát már Peking is belekerült a globális titkosszolgálati kavarásról folytatott amerikai kommunikációba.
A demokratikus világ legnagyobb és legfontosabb titkosszolgálata első emberének ez a megfogalmazása lényegében megváltoztatja a Nyugat fenyegetettségéről kialakult képet. Eddig ugyanis gyakorlatilag csak az oroszok befolyásolási tevékenységéről lehetett hallani. Ezzel kapcsolatban több vizsgálat is indult Washingtonban. Pompeo szerint várható, hogy Moszkva az ez év novemberében esedékes amerikai időközi választásokat is igyekszik majd manipulálni. A Kreml tagadja a beavatkozást, Donald Trump amerikai elnök pedig oroszellenes hisztériának minősíti a személyét, környezetét érintő ügyet.
"A kínaiak keményen dolgoznak, hogy szuperhatalmi pozícióra tegyenek szert. Globális méretű kiber kémkedésükben világszínvonalúak, nagyon tehetségesek.” – nyilatkozott Pompeo, majd hozzátette: „Gondoljon a két ország gazdaságának a méretkülönbségeire. A kínaiak hátországa sokkal nagyobb, mint az oroszoké.”
Közben az USA-ban az ellenzéki demokraták által indított és szorgalmazott, az állítólagos orosz befolyást vizsgáló folyamat új, még kiszámíthatatlanabb következményekhez vezethet. A képviselőház hírszerzési bizottságának a republikánus tagjai megszavazták egy bizalmas dokumentum közzétételét, amely az FBI és az igazságügyi minisztérium, állítólagos lehallgatási-megfigyelési visszaéléseit leplezi le.
Ez fordulópontot jelenthet a Robert Mueller által vezetett Oroszország-vizsgálatokban, amelyek elvetnék vagy igazolnák a gyanút, hogy Moszkva beavatkozott az amerikai elnökválasztásokba, és hogy az elnöknek, valamint a környezetének meg nem engedhető orosz kapcsolatai voltak. Ha az FBI törvénytelen módon gyűjtött információkat az orosz befolyással kapcsolatban, azok nem használhatók fel.
Közben a két nagyhatalom továbbra is szemben áll egymással Kelet-Ukrajnában.
Ukrajnának 47 millió dollár értékben szállít fegyvereket idén az Egyesült Államok, most már nem csak védelmi felszereléseket, hanem emberi élet kioltására alkalmas eszközöket is. A 37 rakétaindító egység és a 210 páncéltörő rakéta segítségével, a kelet-ukrajnai szakadárokkal szemben az ukrán kormányerők jelentős előnyre tehetnek szert.
A Javelin (gerely) rendszert a világ leghatékonyabb páncéltörő-rendszerének tartják, a rakéta 150 méteres magasságból, felülről támadja a harckocsikat, a legsebezhetőbb részükön.
Ha a titkos tárgyalásokkal való összefüggés nem is bizonyítható, de Kijev és a kelet-ukrajnai szakadárok is bejelentették, hogy készen állnak egy új tűzszünet életbeléptetésére a hét elején.