Dolgozó, céljaikért küzdő nők, akikről többet kellene beszélni
Mielőtt elkezdtem megírni a Zsúrpubi kulturális rovatában szereplő nőkről szóló fel- és visszaidézésnek szánt összefoglalót, azon gondolkodtam, hogy valami érzelgősséget és fellengzős gondolatokat nélkülöző cikk kellene. Még véletlenül sem Gaál Mózes A magyar nők című művének olthatatlan hon- és népismereti tudásszomjjal már-már megbirkózni képtelen ifjúsághoz zengő szavait szeretném most imitálni.
A #kultpubin nem kizárólag a lelkükkel és vérükkel a haza oltárán magukat feláldozó nőkről szerettünk volna írni. De persze róluk is, ahogy azt a teljesség igénye nélkül meg is tettük, hiszen a névsorban ott volt az egész testi-lelki valóját az utolsókig feláldozó, szenvedőkön segítő, önfeláldozó nő, asszony, anya, Kossuth Zsuzsa, valami olyasféle nőiséget képviselve, ami lehet, hogy nem a huszonegyedik századi feministák vágyait, céljait valósította meg.
Aztán írtunk az első magyar óvoda megalapítójáról, Brunszvik Terézről is, akire ma minden jogaiért, érvényesülésért küzdő modern nő tisztelettel emlékezhet, hiszen ő indított el egy olyan folyamatot, aminek következtében ma elvileg óvodás korú gyermeke mellett egy anya munkát is vállalhat. Persze az sem mindegy, hogy még milyen jogokat kapnak, kaptak meg a nők és képesek voltak-e hallatni hangjukat a magyar politikában. Ez a mai napig tartó küzdelem Slachta Margittal, az első magyar országgyűlési képviselőnő munkájával kezdődött meg.
Az említett puritán életvitelű, szerényen és szigorú szabályok szerint élő nők mellett sokat - persze még mindig nem eleget - írtunk a túláradó művészi teremtővágyból építkező írónőkről, színésznőkről, vagy éppen egy napjainkban is alkotó zongoraművésznőről. Volt szó Szabó Magda és Jókai Anna, valamint Polcz Alain írói munkásságáról, az élők közül pedig Fábián Janka és Szabó T. Anna művei is említésre kerültek.
A nagy színésznők közül Mezei Máriáról is írtunk, de megemlékeztünk egy érdekes korabeli sztárról, Simon Böskéről, aki az első magyar szépségkirálynő volt. Aztán volt szó egy fékezhetetlen lendülettel és leleményességgel tizenhat nyelvet elsajátító különleges nőről is, Lomb Katóról a világ első szinkrontolmácsainak egyikéről.
Próbáltuk felhívni a figyelmet ma élő, alkotó művésznők zenei tevékenységére, mint például Simon Izabella vagy éppen Rost Andrea zeneakadémiai szereplésére is. És ezek a nevek csak egy-egy kiemelt, értékes példái annak a sok híres, régen vagy napjainkban is alkotó, dolgozó, céljaikért küzdő nőknek, akikről kell, vagy éppen kellene többet beszélni, tudni. Mi, itt a #kultpubi rovatban továbbra is emlékezni szeretnénk a példaértékű női életutakra az egész évben, nem csak nőnapon.