Példát akartak statuálni a helyi blogon az orbánista cenzorok – Bukták a pert
Első fokon elveszítette a fideszes többségű bicskei önkormányzat a helyi blognak a Bicskei Szónak a szerzője, főszerkesztője ellen indított perét. Orbán Viktor, a közeli Csapdiban bejelentett Tiborcz István, és a szomszédos település polgármestere, Mészáros Lőrinc minden kívánságát teljesítő bicskei testület két cikk miatt 1 millió forintot akart kérni az újságírótól. A bíróság a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva - ahogy a helyiek közül többen is mondták - elzavarta őket „csikket szedni”.
A Váli-völgy Orbán Viktor eredetmítoszának helyszíne. Legalább annyira, mint Székesfehérvár, ahol a későbbi Fidesz kemény magja - a liberálisnak induló politikai alakulatot előbb párttá, majd egy professzionális, a profit-, illetve az ahhoz elengedhetetlen szavazatmaximalizálás érdekében eszközeiben nem válogató tröszté alakító Orbán Viktor, Simicska Lajos és a fideszes ősbűn, a székház-ügy után az Interpol által hazahozott Varga Tamás - egy gimnáziumba jártak. Ezeken a helyeken pedig nem lehet ellentmondani, a fű sem nőhet a Környék Híres Szülötte nélkül – vélik a helyi politikusok, akik gyakorlatilag mind Orbán Viktor személyes kreatúrái. E nagy lendülettől vezérelve perelhette be a bicskei önkormányzat a rendkívül népszerű helyi blogot, a Bicskei Szót szerkesztő Izing Antal helyi újságírót két írás miatt.
Hiába, mert a bíróságok még a helyükön vannak: a Székesfehérvári Törvényszéken február 21-én meghozott, elsőfokú, nem jogerős ítéletében ugyanis a keresetet alaptalannak minősítve, gyakorlatilag elzavarta a fideszes fiúkat. Az önkormányzati testületről tudni kell, hogy jelenleg kétharmad körüli fideszes fölényben minden átmegy, amit a polgármester előterjeszt. Így a megfélemlítő hadművelet mögött Pálffy Károly állhat. Az újságírót a TASZ segítette.
A fidesznyikek szerint az újságíró két cikkében megsértette személyhez fűződő jogaikat. Az egyik esetben azt az állítást kifogásolták, miszerint a képviselő-testület 2017. március 22. napján, még a pályázati határidő lejártát megelőzően döntött a Petőfi tér és a Kézai Simon utca felújítását végző kivitelező személyéről. A másikban azt, hogy az avar égetéséről szóló rendeletnél a polgármester a testületi döntés előtt kihirdette a rendeletet, miközben az csak a városvezető előterjesztése volt. Mindezért az újságírótól cikkenként félmillió forintot is kértek volna.
A tyúkpernek tűnő ügy elindítása – ez mára keresetlevélből is kitűnik - jórészt a helyi sajtó megfegyelmezése érdekében történhetett. E szerint a helyi blog szerzője, aki valójában azt kifogásolta, hogy miért a nyári, vegetációs időszak hétvégéin lehet avart égetni az M1-es út miatt amúgy is rossz levegőjű településen, „ahhoz is hozzájárult, hogy a lakosság körében előforduló jogellenes hulladékégetési gyakorlat elterjedjen és ezzel és ezzel meghiúsuljon a köztisztasági rendelet módosításának célja”.
Ahogy a beperelt szerző fogalmaz: a feljelentés "felettes üzenete" szerint a bicskei polgár ne fogalmazzon meg kritikus véleményt, mert millió forintos összegekre fogják beperelni azok a vezetők, akik havonta majdnem milliókat, de súlyos százezreket biztos hazavisznek közpénzből.
A vitára első fokon a bíróság tett pontot, s megállapította, hogy alperes, azaz a Bicskei Szó főszerkesztője, Izing Antal részéről a közügyeket érintő nyilvános közlés történt, a bejegyzések a véleménynyilvánítás szabadságát nem lépték túl, a közszereplővel szemben nem voltak indokolatlanul sértőek, túlzóak, így nem voltak alkalmasak a közbizalom lerombolására, a jogbiztonság veszélyeztetésére sem.
Gelencsér Józsefné bíró felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság a 7/2014. (III. 7.) határozata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága független attól, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak, ugyanis valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt. A közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, akár rendkívül éles hangú vagy támadó értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás is főszabály szerint polgári jogi felelősségi vonásnak nem lehet alapja.