Egyre többet tudni Orbánék gazdagodásáról - És egyre forróbb a lábuk alatt a talaj
Összesen tíz üzletember – köztük Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc, valamint veje, Tiborcz István – kezében lévő cégek 2010 óta összesen 7,85 milliárd dollárnak megfelelő 1,975 billió forint értékben nyertek meg tendereket, ami az összes közbeszerzések több mint 10 százaléka – olvasható a Reuters magyarországi közbeszerzésekről készült elemzésében. Nem csak az ismert nemzetközi hírügynökség ír a magyar közbeszerzési gyakorlat feltűnő torzulásáról. Már jelentős német, francia, és brit lapok is figyelemmel kísérik az uniós pénzek szervezett elsíbolását. Az erről szóló cikkekben a közös pont az a – nekünk, magyaroknak fájó –felismerés, hogy ezekkel a gigantikus összegekkel nem az országunk gyarapodott, hanem egy hatalmával visszaélő szűk elit.
Ez a tíz üzletember tavaly az összes közbeszerzés 28 százalékát nyerték el, szemben az Orbán hatalomra jutása előtti 1-2 százalékkal. Ők a szokatlan sikerráta mellett azért is váltak gyanússá, mert miután Orbán 2014-ben bejelentette, hogy nagy állami és uniós támogatásokkal fejlesztik a Balaton idegenforgalmát, ez a tíz ember a térségben ingatlanokat vásárolt. Közülük Tiborcz István jelenleg a legnagyobb szálloda társtulajdonosa.
Ne felejtsük egy pillanatra sem, hogy ezek az uniós források arra szolgáltak volna, hogy fejlesszék az országot, és ezáltal a mi jövőnket megalapozzák! Ehelyett elsősorban egy kis érdekcsoport profitál ebből a pénzből. A tenderek 36 százalékában csak egy ajánlattevő volt, tehát mind eszmeiségében, mind gyakorlatában piac- és versenyellenes a Fidesz-rezsim. Ha a nemzeti nagytőke gyenge morális és gazdasági érvekkel igazolni kívánt hasznossága szempontjából néznénk a történteket, akkor sem látható, hogy nekünk ez miért lenne jó. A legtöbbször durván túlárazott, levajazott és gyakran szarul teljesített közbeszerzések uniós és állami forrásaiból termelt haszon svájci bankszámlákra vándorolhat, luxuscikkekre és drága hóbortokra mehet el.
Ez persze az Európai Uniónak már rég szemet szúrt, és valamilyen következménnyel már biztos számolnunk kell. Igen, valószínűleg nekünk, akik nem szoktak helikopterezni. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok garanciát vállaljanak a csalások kiküszöbölésére, a magyar vezetés azonban nem tűnik túlzottan együttműködőnek.
Az Orbán-kormány elutasítja egy uniós korrupcióellenes hatóság felállításának tervét, viszont a magyar hatóságok most lépéskényszerbe kerültek. A csalás elleni hivatal ugyanis arra tett javaslatot, hogy az EU kérje vissza a Magyarországnak juttatott támogatás egy részét. Hogy ez mikor és hogyan történhetne meg, az még kérdés, viszont egy uniós hivatalnok úgy fogalmazott, hogy ha Magyarország nem folytat le érdemi vizsgálatot az Elios-ügyben, akkor az EU-nak már mindenképpen tennie kellene valamit.
Nem sok kétségünk lehet afelől, hogy míg a forrásokból nem sok hasznunk volt, a szankciók terhét nekünk kell majd viselnünk.