Schmidt Máriának ingyenes jogsegélyre van szüksége

Ki mondta, hogy Schmidt Máriának nincs humorérzéke? Néha-néha megcsillogtatja vicces oldalát is a főigazgató/üzlet/történész/ideológus/stb asszony. Az első gond az, hogy ezek a viccek általában kemény milliókba kerülnek nekünk, a második pedig, hogy ezekből még nyilvánvalóbban látható, hogy egy magát szakembernek tartó személy, az általa vezetett szakmai intézmény és az elvileg szintén szakmai alapokon nyugvó Terror Háza Múzeum mennyire is a Fidesz érdekeit képviseli.

Történt ugyanis, hogy a Transparency International, amely ugye Soroshoz és hálózatához köthető, egy „Fekete könyvben” összeszedte a 2010 és 2018 közötti korrupciós botrányokat, amelyek között hatodik helyen szerepel az 1956-os emlékév, amelyet Schmidt kormánybiztosként felügyelt és közalapítványa szervezett. Schmidt pedig csavart egyet a dolgon, és itt jön a poén, ugyanis felkérte a TASZ-t, ami ugye szintén Soroshoz köthető, hogy vállalja el a közalapítvány ingyenes védelmét. Az indoklás a következő:

"Az 1956-os emlékév korrupcióként való minősítése minden alapot nélkülöz. A TASZ megállapítása szerint ugyanakkor jogszerűtlen a választási kampányban tudatosan hamis állításokat közölni, ezért az 1956-os emlékévet a korrupcióval kapcsolatba hozni jogsértő.

Kérjük tehát a TASZ-t, hogy ingyenes jogsegély keretében vállalja el ügyünk képviseletét, és haladéktalanul járjon el a Transparency International Magyarországi Alapítványával szemben, mely alaptalan vádaskodásával a választópolgárok tudatos félrevezetését célozza meg, ami megtévesztheti őket és megakadályozhatja, hogy kellő tájékozottsággal, felelős döntést hozzanak. Miután a TASZ állásfoglalása szerint »a kampányban a választópolgárok tudatos félrevezetését nem védi a szólásszabadság«, arra kérjük a TASZ-t, hogy ennek az elvnek a mi esetünkben is szerezzen érvényt."

Haha, jót nevetünk, és látjuk azt is, hogy milyen okos Schmidt Mária, hiszen leleplezte Sorost, akinek egyik szervezete épp olyan bűnt követ el, mint ami ellen a másik fellép.

Csakhogy van itt néhány bökkenő. Az egyik, hogy a TASZ a Fidesz határzárbontós plakátjait tartja jogsértőnek, hiszen egyértelműen bizonyítható, hogy az azon szereplő politikusok jó részének esze ágában sincs lebontani a kerítést. Ez teljesen nyilvánvaló, egyértelműen bizonyítható, tehát a plakát állítása hazugság. Ezzel szemben az 1956-os emlékév tele van homályos részletekkel. Elég csak a „Halszagú ország” újrahasznosított „sikernótára” gondolnunk, ami ugye úgy került a közalapítvány programigazgatójának nyilatkozata szerint 50 millióba, hogy mindenki ingyen vállalta annak elkészítését. De az is elég érdekes, hogy a közalapítvány folyamatosan visszautasította az emlékév költségeire vonatkozó közérdekű adatigényléseket is. Ha ez még nem is egyértelmű bizonyíték, legalábbis erős gyanúra adhat okot. Az is kérdéses, hogy az emlékév vajon hányadik helyet érdemli a korrupciós listán. De a közalapítványnak az az állítása, hogy az „1956-os emlékév korrupcióként való minősítése minden alapot nélkülöz”, igencsak távol áll a valóságtól.

Az már csak hab a tortán, hogy mint azt a közlemény alatt egy kommentelő is megjegyezte, a TASZ saját oldalán nagy betűkkel tűnteti fel, hogy ingyenes jogsegélyben az állammal vagy állami szervvel szemben védi az arra rászoruló állampolgárokat, tehát ebbe a kategóriába sehogy sem fér bele a komoly állami milliárdokból működő Schmidt-birodalom. De lehet, hogy csak szerintem túlzás elvárni egy komoly történésztől és szakmai intézményétől, hogy kicsit utánanézzen ezeknek az apróságoknak.

A legszomorúbb azonban az, hogy sem Schmidt, sem pedig az alá tartozó intézményrendszer, így maga a Terror Háza sem ügyel már annak a látszatára, hogy szakmai – a függetlent már alig merem megjegyezni – színben tűnjön fel. Az a szervezet, amely történészi és egyéb tudományos konferenciákat, kiállításokat, eseményeket, egyéb rendezvényeket szervez, egy az egyben beleáll a kampányba a kormány oldalán. Ezek után hogyan kaphat hitelt bármilyen tudományos dolog, ami a közalapítványtól származik? Milyen tekintélye marad annak a Terror Házának, amely az ország, sőt le merem írni, Európa egyik leghatásosabb múzeuma, de ezekkel a politikai ügyekkel bemocskolják? Hogyan hihetnénk el, hogy a Schmidt és közalapítványa által alkotott tudományos munkák bármilyen módon is a történelmi hitelességre törekszenek és nem csupán a kormánypropagandát böfögik vissza? Nem vagyok naiv, nem gondolom azt, hogy bármelyik állami támogatású intézmény bárhol a világon teljesen függetlenül működhetne a fenntartójától. De ahol ez ennyire leplezetlenül folyik, az már túlmegy a normális jogállamokban elfogadott minden határon.