Kádár nyomdokain: Orbán nem löveti ki a szemed, ha tüntetsz ellene, csak megbüntet

Több írásban is foglalkoztunk azzal, hogy az egyre autoriterebb módszereket alkalmazó Orbán Rákosira vagy Kádárra hasonlít jobban. Írtunk cikket arról, hogy Orbán Viktor Rákosi Mátyás legjobb tanítványa, de mégis sokkal jobban hasonlítható Kádárhoz, elsősorban azért, mert taktikusabb és megosztóbb. A kormánypárti megmondóemberek rendre felteszik a kérdést: hogy lenne már diktatúra, ha Orbánt szapuló cikkek jelenhetnek meg és mindenki azt mond, amit akar?! Mutatjuk.

Orbán tudott tanulni elődei hibáiból, és abból is, hogy kinek, milyen módszerekkel sikerült megtartania a hatalmat. Ez jól látszik abból is, hogyan használja a rendőrséget elrettentő erőként. Nyilván sokan emlékeznek még arra – hogyan is lehetne elfelejteni –, hogyan lépett fel a rendőrség a tüntetők ellen 2006-ban. Gumibotozás, vízágyú, fejberúgás, vipera, szemkilövés stb. Az őszödi beszéd mellett a rendőri fellépés volt az, amely olyan mélyre taszította Gyurcsánnyal együtt az egész baloldalt, hogy az elmúlt 12 év is kevés volt arra, hogy talpra álljon.

Menjünk kicsit visszább az időben, a Rákosi-korszakba, amikor a hatalom szintén az erőszak erejével élt vissza! Bármikor, bárkiért jöhetett a fekete autó, hogy az ávós verőlegények aztán életre szóló kezelést nyújtsanak az Andrássy 60-ban vagy egy sötét pincében. A vége ennek sem lett szép a hatalom szempontjából, jött '56, Rákosi pedig élete hátralévő éveit Szibériában tölthette.

Orbán ennél okosabb. Megtanulta a történelmi példákon, hogy aki ilyen erőszakos módon használja fel a hatalmat, az nem tarthatja meg azt sokáig. Ezért Orbán nem fog parancsot adni a rendőrségnek, hogy verje szét a diákok tüntetését, oszlasson vízágyúval egy ellenzéki tömeget. Ennél sokkal alattomosabb módszerekhez folyamodik. Ő parancsot ad a rendőröknek, hogy igazoltassanak mindenkit, tereljék őket az úttestre, aztán büntessék meg őket fejenként 50 ezer forintra szabályszegésért. Vagy brutális bírságot szabat ki azokra, akik dudálnak... Ebből tanulnak az emberek, és nem mennek majd ki legközelebb tüntetni – legalábbis egy részük.

Valami hasonlót csinált Kádár is. Az '56-ot követő rövid zűrzavaros időkön kívül, közel sem alkalmazott olyan szintű erőszakot, mint Rákosi. Voltak verések, nem is kevés, de már nem volt ÁVH, nem jött a fekete autó, nem kellett összerezzenni az éjszaka közepén, ha megszólalt a csengő. Kádár is alattomosabb módszerekhez nyúlt. Nem azért börtönzött be egy a hatalom ellen fellépő személyt, mert ráfestette a házfalra, hogy "ruszkik haza", hanem azért, mert garázdálkodott, megrongálta a szocialista közvagyont. Nem verte le a veséjét az "elhajló" nézeteket valló értelmiséginek, hanem nem engedte, hogy a gyereke továbbtanuljon, amíg be nem lép a pártba. Ebből tanultak az emberek.

És meg is osztják ezek a lépések a társadalmat. Rákosit, éppen az erőszakossága miatt, szinte mindenki utálta. Túlzás nélkül állítható, hogy a mai napig Gyurcsány Ferenc a magyar politika leggyűlöltebb alakja, éppen a 2006-os események miatt. Ha valaki erőszakot alkalmaz, azt senki sem szereti, mindenki fél tőle, mert bárki lehet a következő. Viszont mind Kádár, mind Orbán megosztó. Lépéseikkel egyszerre tudják megfélemlíteni ellenzéküket, és elhitetni saját táborukkal, hogy csak rendet tesznek. De egyszer Kádár rendszerének is vége lett...