Lehet más a szalámitaktika? - Törések az LMP-ben
A belpolitikai újságírók számára nem okoztak nagy meglepetéseket a Lehet Más a Politika nevű pártformációban napokban felszínre törő konfliktusok. Igaz, azt még mi sem gondoltuk volna, hogy a feszültség végül tettlegességig fajul. Hogy mi történik pontosan a háttérben, sokan csak találgatnak, pedig viszonylag egyszerű a helyzet.
Hadházy Ákos a Fideszből került az ellenzéki párthoz a trafikbotrányok egyik kirobbantójaként. A Fidesz szempontjából nemtelen negatív lépést jól jellemzi az a pletyka, miszerint Hadházy „átállása” után Rogán a régi bölcsességet idézte Schiffernek a parlamenti padsorok között: „Az árulást sokfelé szeretik, de az árulót sehol.” Szanyi Tibor, a szocialisták EP képviselője is valami hasonló tartalmú bejegyzést tett közzé az akkor még újdonsült Hadházy kapcsán. Bár a kampányban Hadházy kiválóan pozícionálta magát - mint az LMP korrupcióellenes politikusa -, ez sokakban visszatetszést keltett párton belül.
Szél Bernadett, akinek ambíciói nem hiányoznak egy egyedüli elnöki pozíció elfoglalásához, nevető harmadikként nyerhet a párton belüli harcokon. Az LMP válsága azonban nem Szél Bernadett megosztó személyiségéből adódik, hanem elsősorban abból, hogy az alapításkor, Schiffer András idején még meglévő értékrend alapú összetartás mára szertefoszlott. Ezen az értékválságon csak mélyítettek a választási kudarc, illetve a taktikai hibák. A Hadházy és Sallai R. Benedek közötti – csupán a tettlegesség miatt felszínre került - konfliktus tehát csupán egyetlen törésvonal a sok ellentét közül. Az exfideszes Hadházy lemondott, a választási kudarcban szintén érintett Szél viszont mentené a menthetőt, a feneketlen pénztárcával rendelkező Ungár Péter médiabirodalmat építene, a tettlegesség miatt kizárásra váró Sallai R. Benedek pedig már korábban jelezte, hogy a választások után visszavonul az országos politikától vidéki birtokára gazdálkodni. Búcsúbejegyzésében még odaszúrt Szél Bernadettnek és Hadházynak is, majd az alábbi szavakkal köszönt el közélettől:
„Mókás hely ez a politikai közélet, négy év aktív képviselőség után békével a szívemben térek haza, belátva: nem az énfajtámnak való ez. A túzokok nem hazudnak, a puszta nem képmutató, a rétek nem álszentek. A Berettyó lassú folyással folyik, a barna rétihéják lebegnek a mező felett, a réti fülesbaglyok lidércként imbolyognak, és innen, ahonnan most e sorokat írom, messze van Hadházy, Orbán, Gyurcsány a főváros, és csak a remény van, négy gyermek apjaként: hogy lehet más a politika”