Április 8. - További elterelések várhatók!
.jpg)
Döbbenetesnek tartom, hogy az ellenzéki pártok, politikusok, elemzők, véleményvezérek és médiaszereplők nem folyamatosan csakis egyetlen témáról beszélnek és írnak. Arról, amit a választásokkal kapcsolatban megjelent cikkek alatt az informatikában jártas kommentelők újra meg újra megismételnek: az április 8-án az NVI-nél történt „anomáliákat” egy szervezett csalássorozat elemeiként kell kezelni egészen addig, amíg ezt az opciót az NVI nem tudja hitelt érdemlően megcáfolni. Az, hogy a néni szerint minden flottul ment, nagyon gyenge érv.
Ha a Fidesz által megszervezett csalásról volt szó, akkor az eredmény előre ismert volt számukra, és azt is ki tudták számolni, milyen hatása lesz ennek az ellenzéki pártokra. Borítékolható volt, hogy amennyiben az ellenzéki pártok nem követelik azonnal a választás leállítását, amint az NVI rendszere az elvárttól eltérően kezdett működni, a „végeredmény” le fogja sokkolni őket. Ez pedig kényszerpályára állítja az ellenzéki pártok vezetőit. Lemondások, egymás kölcsönös hibáztatása, belső viszályok fognak következni.
Nagyon haragszom mindazokra a szakértőkre és újságírókra, akik egy hete azon lovagolnak, hogy milyen tanulságokat kell levonni a Fidesz 2/3-os győzelméből. Elemzik a helyzetet és tanácsokat osztogatnak a következő négy évre vonatkozóan. Mindezt azon az alapon, hogy a választásokat valóban megnyerte a Fidesz, mintha biztosan tudnák, hogy semmiféle csalás nem történt. De mi van, ha történt? Akkor az ÖSSZES elemzés és levont következtetés téves, MINDEN tanács rossz.
Arra kellene összpontosítani az erőforrásokat és az energiát, hogy kiderüljön, mi történt az NVI-nél április 8-án, és addig, amíg ez nem teljesen tiszta, magunkba fojtani az összes „okoskodást”. Ha a Fidesz választási győzelme abban a formában, ahogyan azt a nyilvánosságnak tálalták, csak fikció, egy alternatív valóság, akkor minden olyan szereplő, aki a „végeredményről” tényként beszél, maga teszi realitássá az esetlegesen óriási hazugságot. Az ellenzéki szereplők maguk ássák meg a saját sírjukat, miközben a Fidesz vezetői csak röhögnek a markukba.
Eljutottunk oda, hogy egyes ellenzéki újságírók szerint nem szabadna új választásokat követelni, mert azokat is a Fidesz nyerné meg. Valóban? Ha bebizonyosodna, hogy a Fidesz szervezetten csalt, akkor is? Ha választási bűncselekmények miatt távoznia kellene felelősök tucatjainak? Ennyire agyhalottnak gondoljuk a választókat, hogy még ez sem számítana semmit? Vagy máris teljesen beletörődtünk? Azt gondoljuk, a homályos ügyről úgysem deríthető ki, hogy csalás történt?
Ha visszamegyünk arra a pontra, ahol az NVI rendszere elkezdett „rendetlenkedni”, majd nem eresztjük el buldogként a témát addig, amíg nem tárnak a nyilvánosság elé megcáfolhatatlan bizonyítékokat, igen nagyot hibázunk. Akkorát, ami nagyon sok ember életét teheti tönkre.
Nem gyanús, hogy Gyárfást épp most veszik elő egy húsz évvel ezelőtti ügy miatt? Ki hiszi el, hogy ha végig létezett a bizonyító erejű hangfelvétel, akkor az két teljes évtizeden keresztül „rejtve maradt” a bűnüldöző szervek elől? Nem inkább arról van szó, hogy egy újabb elterelő hadművelet folyik, aminek az a célja, hogy ne foglalkozzunk az esetleges választási csalással, sem a tüntetéssel, hanem beszéljünk a Fenyő-gyilkosságról, végeláthatatlan szappanoperát elindítva a sajtóban? Pont most sikerült előállni megdönthetetlen bizonyítékkal egy 20 évvel ezelőtti ügyben, miközben az NVI-nél 10 napja történtekről semmilyen bizonyíték nincs? Az ellenzéki pártoknak és újságíróknak számolniuk kellett volna – és kellene – azzal, hogy „további elterelések” várhatók. A szombati tüntetés résztvevőinek pedig azzal, hogy a NER alapjait azzal gyengíthetik meg legjobban, ha ragaszkodnak hozzá, hogy vagy így, vagy úgy, de kiderüljön, mi történt az NVI-nél április 8-án.