Szerencselovagok az egészségügy élén?

Szerencselovagok az egészségügy élén?
Nagy Szilárd szeret kockáztatni
Fotó: Facebook

A kormányon kívül már szinte minden magyar állampolgárnak leesett, hogy az egészségügy helyzete tarthatatlan. Az ágazatban sokan arra számítottak, hogy a Fidesz harmadik kétharmados ciklusa egy átfogó és mélyreható egészségügyi átalakítással kezdődik majd. A jelek szerint a Fidesz nem így gondolta és feltűntek olyan személyek az egészségügy háza táján, akikkel nem sok jót jósolunk az ágazat jövőjét illetően. Ha a kormány el is odázza a jelentős átalakításokat, azért mégsem kellene fogalmatlan kalandorokra bízni az egészségügy működését.

Persze azt tudni kell, hogy az egészségügy nem túl hálás műfaj egy politikus számára, hiszen az átalakítás rengeteg pénzbe kerül, számtalan érdeket sért, tehát kódólhatóan botrányokkal jár, azonban mindezek ellenére politikai értelemben nincs hozadéka, hiszen a választópolgárok nem biztos, hogy „megfelelően” respektálják az átalakítást. Pedig - nem kell ehhez agysebésznek lenni -, minden épeszű ember látja, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer fenntarthatatlan. Az egészségügyön belül pedig, az annak egy kis szeletét jelentő, de évről évre tetemes adósságot felhalmozó, vagyis jelentős költségvetési hiányt generáló fekvőbetegellátás finanszírozása halaszthatatlan lenne. Az nyilvánvaló, hogy az átalakításhoz egy kiváló szaktudással rendelkező, professzionális csapatra lenne szükség.

Éppen ezért már Kásler Miklós miniszteri kinevezése is pofoncsapásként hatott az egészségügyi szakmai körökben, hiszen Káslerről talán még János Kórház pincéiben futkározó egerek is tudják, hogy a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekelt, régivágású orvosbáró. A láncdohányos hírében álló Kásler politikai legitimitása kétségbevonhatatlan, hiszen az első perctől kíméletlenül „sakkozott”: szinte minden lépésben leütött valakit, akinek a helyére megpróbálta a saját bábúját betolni. A játszma részeként leváltott szinte minden helyettes államtitkárt és jellemzően búcsút intett a háttérintézmények vezetőinek is. Mindezek ellenére valami mégsem teljesen kóser, hiszen lassan négy hónapja nem tudja felállítani az új apparátust, mintha valami mégis megkötné a kezét. Pedig az egészségügyben – lévén, hogy emberi életekről van szó - könnyen robbanhatnak a tehetetlenség miatt ilyen-olyan aknák, sőt idővel akár atombombák is.

Nagy Anikó államtitkári kinevezése volt a másik tockos az egészségügynek, hiszen Nagy korábban a Heim Pál igazgatónője volt, ami a teljes egészégügy irányításához viszonyítva nem egy komoly pedigré, főként, ha megnézzük a gyermekkórház tetemes adósságát, amit az évek során az intézmény felhalmozott. Egy rutintalan államtitkár kezébe adni az egészségügyet nem szerencsés, hacsak Kásler Miklós nem akar klasszikus „egészségügyi miniszterként” működni az EMMI miniszteri székében, ami viszont a kormányzati struktúra megtörését, semmibevételét jelentené. Hiszen elvben hozzá tartozik még számos fontos terület, mint például szintén nagy bajban lévő oktatás, az éppen harcra ítélt kultúra és így tovább.

Az igazi kijózanító pofon azonban csak ezután jött. Nagy Szilárd, egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár kinevezése sokak szerint egyszerűen nonszensz. Nagy Szilárd a kisvárdai kórház orvosigazgatója volt, illetve több gyógyszercégnél dolgozott, de valahogy sehol sem tudott túl sokáig megtapadni. Később az egészségügy élére politikai komisszárként érkező Zombor Gábor kabinetfőnöke volt, majd ebből a pozícióból is távozott. Ezután az OGYEI főigazgató-helyetteseként a pletykák szerint jelentős aktivitást mutatott az uniós fejlesztési források iránt. Meg nem erősített információk szerint meglehetősen „figyelemfelkeltő” fejlesztések kísérték "áldásos" tevékenységét. Végül munkájának mintegy megkoronázásaként 2017-ben távozott az intézményből, ahonnan - kapcsolatainak köszönhetően – az Állami Egészségügyi Ellátóközpont egyik igazgatói székébe huppant bele. Ezek után kapta meg - az egészségügyi szakma megdöbbenésére - a legfontosabb helyettes-államtitkári pozíciót az egészségügyben, ami a teljes ellátórendszer irányítását és működtetését jelenti.

Alkalmasságát bizonyítandó, hogy míg a költségvetési tárgyalások ideje alatt a különböző tárcák vezetői kvázi sátrat vertek a József nádor téren és körmük szakadtáig lobbiztak a források megszerzéséért, addig - a Facebook tanúsága szerint - Szilárdunknak az volt a legfontosabb dolga, hogy az űrhajós Farkas Bercivel fotózkodjon Moszkvában. A szakma nyilván jobban örült volna, ha az ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a VB meccseket inkább tévén nézi, miközben kézitusát vív a költségvetési forrásokért. No, de ez már késő bánat…

A helyettes-államtitkár szeret kockáztatni, januárban játékosként szerepelt a Piramis című műsorban, ahol a finisben az volt a kérdés, hogy mi volt a szélhámos eredeti jelentése, ő pedig tudta a választ, de a végén mégis - nekünk ez rossz ómen - pénz nélkül maradt.

„Minél keményebben dolgozom, annál nagyobb szerencsém van.” – mondta Thomas Jefferson és mi nagyon egyetértünk vele. Az egészségügy átalakítása pedig nem annyira szerencsét, sokkal inkább emberfeletti munkát követel.

nagy_szilard_moszkvaban

Farkas Bertalan és Nagy Szilárd (forrás: Facebook)