A közélet fontos momentuma lesz, vagy egyslágeres előadó marad a Momentum?
Remek időzítéssel, mégis teljesen váratlanul robbant be a magyar közéletbe a Momentum Mozgalom. A Fővárosi Választási Bizottság január 18-án hitelesítette a szervezet aláírásgyűjtő íveit, melyeken az olimpiarendezés elleni népszavazáshoz gyűjtik a szignókat. A NOlimpiás mozgalom a januári hideg és a politikai uborkaszezon ellenére nagy visszhangot keltett a magyar közéletben.
Donald Trump médiavezérelt és költséghatékony kampányának sikere a bizonyíték, hogy az internetes felületek, a Facebook és a Twitter használata a korábbiaknál erősebben képes befolyásolni a választópolgárok politikai állásfoglalását. Magyarországon eddig nem jutott jelentős szerephez az internetes toborzás és -szervezés egy-egy választás előtt, ám a Momentum kampánya ebben is változást hozott.
De kik ezek a fiatalok, akik hetek óta uralják a médiafelületeket? Mit akarhatnak valójában azzal, hogy próbálják megfúrni a kormány legnagyobb presztízsberuházását?
A Momentum Mozgalom, tagjainak bevallása szerint egy, a hazai felsőoktatási intézmények és szakkollégiumok hallgatói körében szerveződött csoport, vezetője, Fekete-Győr András a belpesti értelmiség egyik fiatal alakja. A Momentum 2015-ben jött létre, majd’ két év alatt 150 főre duzzadt a tagok száma. Jelenleg párttá alakulás előtt állnak, s egyelőre létszámstop van náluk érvényben. Három alapértékük (ugyancsak saját bevallásuk szerint): a szolidaritás, a teljesítményelvűség és az egészséges nemzetkép. Ez a három pillér önmagában nem indokolna különösebb figyelmet, tekintve, hogy szinte minden hónapra jut egy pártalapítási szándék ilyen-olyan körökből.
A Momentum egyetlen kezdeményezése, mely szerint népszavazást akarnak az olimpiáról, kiemelte a csapatot a többi, leendő párt közül. A Nemzeti Választási Bizottság ugyan elutasította országos népszavazási kezdeményezésüket azzal a hivatkozással, hogy úgyis a Fővárosi Közgyűlésnek kell majd visszavonnia az olimpiai pályázatot, ha egy népszavazás érvényes lesz ez ügyben. Így maradt a budapesti népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtés. Egy országos népszavazás esetén három hónap alatt 200 000 érvényes aláírás szükséges a kiíráshoz, Budapest esetén a választókorú népesség 10%-ának kell szignóznia érvényesen az íveket; ez a szám valamivel több mint 138 ezer főt jelent.
A Momentum Mozgalom kampánya szervezéséhez főleg internetes felületeket használ, de napjainkban szinte minden nagyobb közlekedési csomópontban találkozhatunk új gyártású pultjaikkal és fiatal aktivista gárdájukkal is.
Nem az ő sikerük, sokkal inkább a közélet szégyene, hogy az olimpia rendezésének kibeszéletlen és – ismét – érdemi vita nélküli témája sokakat a Momentum aláírásgyűjtő standjaihoz sodort. A budapesti liberális és baloldali választók Orbán-kormánnyal szembeni ellenérzése felpörgette a kezdeményezést, ahogy gyűlnek az aláírások és tűnik egyre komolyabbnak ez az akció, úgy kerül fel mindinkább ez a szerveződés a politikai palettára.
Abba a politikai koordináta-rendszerbe, melyben Fekete-Győrék nem akarják magukat elhelyezni, mert szerintük a magyar közélet több évtizedes „átkos” hagyományaival ellentétben, nem a bal-jobb felosztásban hisznek.
Ezért lehet akár jövőjük is, bár a magyar politikai élet zsoldos dzsungelharcosai már lövik rájuk a repeszgránátokat: „Hazaárulók”, „Fidesz-bérencek”, „Új-SZDSZ”… Minden van.
Mégis milyen hatással lehet az alakuló új párt a magyar pártrendszerre?
A közvélemény-kutatások szerint a 18 és 30 év közti fiatalok körében a Jobbik a „piacvezető” párt; ebben nem várható változás, mert a Jobbik politikáját újabban jellemző „konszolidálódás” nem fogja eltántorítani a fiatal szavazókat. Ha a Momentumnak is sikerül megszólítani a politika iránt eddig nem érdeklődő fiatal korosztály egy részét, akkor a Fideszt akár meg is előzhetnék ebben a korcsoportban.
A magyar politikai kultúrának mindenesetre jót tenne, ha osztrák mintára 16 évre szállítanák le a szavazói korhatárt, mert így a politikai pártok kénytelenek lennének nagyobb hangsúlyt fektetni a fiatalok problémáinak megoldására. Ezzel lehetne egyébként a 2,8 millióra becsült nyugdíjas korcsoport választási befolyását is csökkenteni.
A január közepén kezdődött Momentumos aláírásgyűjtési kampány óta két közvélemény-kutatás jelent meg a pártpreferenciákról. Az egyikben, amit az állami óradíjakkal kitömött Századvég Alapítvány készített, nem jelent meg a Momentum, a Medián azonban rögtön 2%-ra mérte a szerveződést.
Igaz, a Medián szereti a „pályakezdő” pártokat bemérni; a Kétfarkú Kutya Párt is stabil 1%-on áll náluk. A Momentum megjelenése mérhetetlenné tette a Párbeszéd Magyarországért pártot, az LMP-t pedig távolabb vitte a bejutási küszöbtől. Érdekesség, hogy pont azokkal a pártokkal konkurál a NOlimpia zászlóshajója, amelyek csak Budapesten rendelkeznek erős bázissal, ráadásul erőteljesen támogatják a Momentum népszavazási kezdeményezését is.
Egy budapesti népszavazás, ha csak „politikailag érvényes”, nem lehet elég a parlamentbe jutáshoz. Az országos médiafigyelem, országjárás és az azt követő alapos szervezetépítés azonban jelentős energiákat csatornázhat be hozzájuk, és hozhat nehéz helyzetbe több kis balliberális pártot.
Az idő eldönti, a Momentumnak lesz-e több momentuma is a közéletben, vagy úgy jár, mint az LMP a 2010-es önkormányzati választásokon, akik a pesti folklór szerint azért bőgtek le októberben, mert még „tavasszal sokan elhitték, hogy ők lesznek az új SZDSZ, őszre azonban kiderült, hogy mégsem.”
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)