Bono beszólt Orbánnak, ezért jött az orbánnyalonc és megmondta, hogy a U2 a világ legfelülértékeltebb zenekara, Bono pedig gagyi

Méghozzá Szentesi Zöldi Lászlóhoz köthetők eme elmés kijelentések. Nem, egyáltalán nem fura, ha a név láttán az a kérdés cikázik át az agyadon, hogy „Who the fuck is Szentesi Zöldi László?”. Ez természetes jelenség, ugyanis ő pontosan az, amit gondolsz: egy senki. Illetve na jó, azért mégiscsak valaki: a 888.hu nevű orbánánusz-izgató médiamunkása.

Lehet, hogy kicsit perverz, de mégiscsak élvezet rendre átfutni a kormánymédiát, hiszen ami ott zajlik, az egészen biztos, hogy nem volt és vélhetően nem is lesz többé a világtörténelemben. Gyakorlatilag minden egyes nap kuriózumokra lelhet az ember.

Egyszer már írtam, hogy a Szentesi Zöldi László nevű egyed, még csak kritikára sarkalló jelenségnek sem tekinthető, hisz’ szolgalelke oly’ precizitással simul be a NER fogaskerekei közé, mint egy japán mikroelektronikai vállalat gépészmérnöke a napi rutinba, de a mostani dobása annyira szenzációs, hogy egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni mellette. (A médiamunkásról azért elöljáróban azt érdemes tudni, hogy talán még a főbb VIP-kategóriás nyaloncok sincsenek olyan mélyen benne Orbán Viktor, és úgy en bloc a fideszes politikusok valagában, mint ő, de a következő sorokat elolvasva ez úgyis mindenki számára világos lesz.)

Szóval, történt, hogy Bono, a U2 énekese – igen, egy fokkal ismertebb személyiség, mint SZ.Z.L. – madridi koncertjükön durván beszólt Orbánnak. Egészen pontosan az ördög új cimborái közé sorolta.

Na és hát, mit tesz ilyenkor a kritikai gondolkodást totálisan nélkülöző, szervilis orbánista bértollnok? Kimondja, amit nyilván eddig soha, senki a Földön nem mert:

„Na, ez Bono. A műmájerkedés apostola.”

Bizony. És mi a U2?

Hát az meg a következő:

„alighanem a világ legfelülértékeltebb zenekara. Jobbára azok szeretik, akik beszopják, hogy az ír csapat volna a nemzedéki lázadás, maga a botrány, mellesleg pedig a világ legjobb muzsikája. Őket őszintén, teljes szívből sajnáljuk. Mindenki másnak ajánlunk műmájerek nélküli, valódi zenét, nehogy véletlen az a látszat keletkezzen, mintha három évtizede velük kezdődött és végződött volna a rocklexikon.”

És aztán jön a végső tus, a konklúzió, a 888.hu és SZ.Z.L. kőkemény igazsága:

„Most, hogy Európában végre a selejt uralkodik, Bono és barátai zseniális érzékkel rácuppantak az életet adó emlőkre, fürge nyelveikkel a matériával tele tőgyeket csiklandozzák. Nem, véletlenül sem akarják meghallani az emberek valódi véleményét. Nem értéket teremtenek, nem pusztán zenélnek, hanem az uralkodó eszméket hirdetik a színpadról.”

Hát mi ez, ha nem csodálatos?

Az beszél fürge nyelvekről, tele tőgyek csiklandozásáról, és az uralkodó eszmék elítélésnek hiányáról, aki Habony Árpádtól kapja a fizetését és a szabad véleményalkotás képességét utoljára akkor alkalmazhatta, mikor alsó tagozatban kiválasztotta, hogy meleg tejet vagy kakaót kér-e a reggeli kiflihez. Az, aki tízből tízszer öntudatos seggnyalásból ragad csak tollat, az általa emlegetett „értékteremtés” pedig a fogatlan pronyók elvtelen hergelésében merül ki, a hatalom által megalkotott vezényszavakkal, a leggagyibb propagandával, a legolcsóbb demagógiával. A mi adóforintjainkból.

Na, ez az, amit tényleg nem lehet oktatni. Erre születni kell. És ebben Bono valóban soha nem érhet a nyomodba, kedves László!