Ön szerint mennyire érintett erős és büszke kormányunk a facebookos manipulációban?
Spoiler: Amennyire csak lehet! Örményországhoz, Iránhoz, Mianmarhoz és Észak-Koreához hasonlítunk.
2016-ban indult és az előzetes tervek szerint 2020-ig tart a Computational Propaganda projekt az oxfordi egyetemen. Azt vizsgálják, hogy világszerte kormányok, politikai szereplők hogyan manipulálják a közvéleményt a közösségi médián keresztül és milyenek eszközöket vetnek be.
Hogy mikor kezdtek kormányok komolyan foglalkozni a közösségi médiával, nehéz megmondani, valószínűleg az egész online jelenség hajnalán, amikor politikai aktivista csoportok kezdtek el szerveződni ezeken a hálózatokon, és egyes autoriter rezsimek azonnal léptek az ellehetetlenítésükre. Az biztos, hogy az első komolyabb manipulációs kampányok 2010 körül indultak, ekkor már dokumentált nyomai vannak demokráciákban is ilyen kezdeményezéseknek, eleinte katonai fejlesztések formájában, később hálózatelemzés és hasonló neveken futó külsős szerződésekben.
- mondta Samantha Bradshaw, a kutatás egyik vezetője.
A kutatásból megtudhatjuk, hogy hazánkban a szervezett közösségimédia-manipuláció 2010-ig nyúlik vissza (milyen érdekes), és kizárólag a kormány űzi nagyban, vagyis se pártoknál, se politikusoknál, se civil szervezeteknél, se egyéb, privát cégeknél nem találták hasonlónak nyomát. Ez pedig olyan országokra jellemző, mint Örményország, Irán, Mianmar és Észak-Korea.
Ezúton is gratulálunk az Orbán-kormánynak, ez igazán szép teljesítmény!
A jelentésből kiderül az is, hogy 2013-2014-ig a hazai internetes manipulációt az erős orosz befolyás jellemezte, 2015-től pedig előtérbe került és szinte egyeduralkodóvá vált a hazai fejlesztésű, álhírterjesztő birodalom, ami - természetesen - a kormánypárti propagandát harsogó médiumokkal szoros kapcsolatban működik.
A közvetlen orosz irányítás nélkül is a putyini úton halad a propaganda, hiszen a gyűlöletkeltés, a nyugatellenesség, a migráció, illetve Soros György szerepelnek a fókuszban.
Elég kevés a publikus információ erről a szektorról, de kiszivárgott adatok, állami költségvetési dokumentumok, illetve alkalmazottak elbeszélései alapján azért elég jó becsléseket lehet adni, ki mennyi energiát áldoz rá. Ha összehasonlítjuk az ilyesmire alkalmazott csoportok létszámát, a befektetett pénzt, a kutatás-fejlesztésre fordított erőforrásokat, elég egyértelmű, hogy ma Kína, Izrael, Oroszország, az Egyesült Arab Emirátusok és az USA bír a legnagyobb kapacitással a közösségi médiás manipuláció hadszínterein
- adott képet a legnagyobb manipulátorokról Bradshaw.
Ez a probléma sokkal mélyebb és sokrétűbb annál, hogy egyszerűen be lehessen tiltani a fake newst. Technikailag is megvalósíthatatlan jelenleg, ráadásul a kormányok erre hivatkozva erősíthetik a cenzúrát, és lehetetleníthetik el a valódi médiát – hiszen ők maguk definiálhatják, mi az a fake news.
- tette hozzá a kutató.
Valószínűleg tehát erős és büszke hazánkban is egyetlen „fegyver” marad a propagandagyárak, álhírek, hazugságok elleni küzdelemben: a tájékozódás.
Az már más kérdés, hogy - ahogyan az április 8-án is bebizonyosodott - nagyjából 2 millió, maximálisan fegyvertelen szavazó van az országban…