Kiművelt emberfők nélkül: tömegesen vándorolnak el, miközben folyamatosan csökken a felsőoktatási hallgatók száma
„Minek annyi gondolkodó értelmiségi?” – már halljuk is a tipikus Fidesz-szavazó válaszát. Erre pedig a hasonlóan szofisztikált és cizellált válasz a „csak, mert kell”. De, ha nem elégszünk meg ennyivel, akkor két említésre méltó kutatás is megjelent a héten a diplomásokkal, illetve a magyar értelmiséggel kapcsolatban. Az alábbi cikkben a két tanulmány legfontosabb kijelentéseit veszük sorra a teljesség igénye nélkül.
A héten jelent meg a Tárki szokásos tanulmánykötetének, a Társadalmi riportnak a legújabb kiadása, amelyből kiderül, hogy 5 év alatt 170 ezer magyar fiatal vándorolt el az országból, többnyire diplomás vállalkozók. Az is beszédes adat, hogy a régióban az elvándorlás arányának átlagos növekedése Magyarországon volt a legerősebb az elmúlt években. Az pedig rendkívül elkeserítő, hogy hazánk az egyetlen a régiós országok közül, ahonnan a felsőfokú végzettséggel rendelkezők vándorolnak el a legnagyobb arányban.
A gyorsan növekedő elvándorlás és erősödő munkaerőhiány szinte érintetlenül hagyta a munkanélküliség alakulását: a tényleges munkanélküliség a támogatott foglalkoztatást jelentő közmunkások létszámával együtt számolva tartósan viszonylag magas, a csökkenő piaci munkanélküliség mellett a közmunkások létszáma jelentős és állandó. Az elvándorlás hatása a hazai munkapiaci kiigazítás hiányában lényegében változatlan, és viszonylag nagyfokú munkanélküliség mellett, kedvezőtlen egyensúlyi helyzetben okoz zavart és jelentős munkaerőhiányt.
- állapítja meg a tanulmány.
Az ma már mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarországon - ellentétben Európával - nem éri meg tanulni, ha ugyanis egy vállalkozó vagy akárcsak egy kétkezi munkás becsült valós havi jövedelmét összehasonlítjuk egy tanár, egy a paraszolvenciát elutasító fiatal orvos, illetve egy könyvtáros keresetével, akkor rá kell jönnünk, hogy hazánkban a továbbtanulás nem jó befektetés. Ez nyilván igazságtalan társadalmi helyzet, bármely európai országban pedagógusként, orvosként vagy diplomás közalkalmazottként olyan jövedelemmel számolhatunk, amely nyugodt polgári megélhetést biztosít a diplomások számára.
A másik kijózanító adat az Átlátszóban jelent meg, akik a KSH adatokat rajzolták grafikonra. Ebből jól látszik, hogy míg 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka járt valamilyen felsőoktatási intézménybe, addig 2016-ban már csak 2,9 százaléka tanult főiskolán, illetve egyetemen. Ez szembemegy az európai trendekkel, ahol ez a szám folyamatosan nő és a diplomával rendelkező felnőttek aránya a teljes lakosságon belül átlagosan 37%, míg Magyarországon ugyanez a szám csupán 24%. Egyébként az adatokból azt látjuk, hogy minél fejlettebb egy ország, annál több a diplomások aránya a társadalmon belül, a legazdagabb országokban ez az arányszám már meghaladja a 40%-ot.
Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik
- mondta gróf Széchenyi István. Ez is csak azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormány csak nevében nemzeti...