Kultúrharc: horvát-magyar kiegyezés Eötvös József nélkül? Meg hát!

Sikerült Kövér Lászlónak úgy megnyitni az Országgyűlés Hivatala által megrendezett horvát-magyar történészkonferenciát, hogy elfelejtette megemlíteni az egykori liberális (pfüjjj!) politikus, Eötvös József nevét. Aktuálpolitika, meg migránsozás persze volt, azt nem felejtette ki a parlament elnöke megnyitóbeszédből. Ez egyébként nem lenne meglepő, de az, hogy később sem találkoztunk a horvát-magyar kiegyezést kidolgozó egykori liberális politikus nevével a konferencián az számunkra már az emlékezet eltörlésének kultúrharcos kisérletét igazolja.

Nyáron volt 150 éve, hogy megkötötték a horvát-magyar kiegyezést, melyben Horvátország kivívta autonómiáját. Ennek apropóján szervezett történészkonferenciát a Kövér László által vezetett hivatal a mai napon. Az 1868. évi XXX. törvénycikk törvény, amely a közös államban teljes autonómiát biztosított a horvátok számára - az emancipációs vagy az oktatási törvényhez hasonlóan – a XIX. századi magyar politika egyik legnagyobb alakjához, Eötvös József nevéhez fűződik. Eötvös, aki egyébként nemzeti liberálisnak vallotta magát, ma nem túl trendi, nyilván nem a nemzeti jelző miatt

Feltehetően, amikor Jasna Turkalj, horvát történész előadásában az akkori horvát parlament ellenzéket ellehetetlenítő, a képviselői vitákat akadályozó trükkjeiről tartott előadást, Kövér László fanyar mosollyal az arcán a cipőjét nézegethette. Egy, az előadást hallgató gondolkodó ember számára nem volt extrém párhuzam - az egykori horvát kormánypárti eszközök felsorolását hallgatva - a magyar ellenzék mai ellehetetlenítését kihallani.

A konferencián - az egyébként színvonalas előadások - azt sem nagyon feszegették, hogy szintén az 1868-ban fogadták el az Eötvös József által kidolgozott nemzetiségi törvényt az 1868. évi XLIV. törvénycikket, amelyben a nemzetiségek kulturális autonómiát kaptak. A törvény alapján a nemzetiségek szabadon használhatták nyelvüket az oktatásban, a közigazgatásban; egyesületeket alapíthattak, nem úgy, mint a mai, határon túli magyar honfitársaink.

A konferencia, ami a szakmai közönség helyett sokkal inkább a bunkó pincérek és a pogácsáért közelharcot vívó nénik és bácsik találkozóhelye bekerülhet a magyar múltat cizelláltan meghamisító kultúrharcos rendezvények sorába.