„Nem kellenek a megálmodott álmok” - bemutatkozott az új rendszerváltó nemzedék

Az elmúlt napok tüntetéssorozata megmutatta és vitathatatlanná tette, hogy a fiatalok, az egyetemisták, a jövő magyar értelmisége nem kér az európai értékekkel nyíltan szembenálló orbáni politikából. Persze a hatalom médialakájai és sajtópribékjei próbálják azt hazudni a tüntetéseken fizikailag jelen nem lévő, az eseményekről csak cenzúrázva és elferdített módon értesülő társadalmi többségnek, hogy Budapesten elkényeztetett fővárosi ficsúrok, jóllakott „mamakedvencei” mentek egy kicsit randalírozni a pesti éjszakába unaloműzés gyanánt, de aki jelen volt, az tudja, hogy - néhány kivételtől eltekintve - csupa csillogószemű, értelmes és jóarcú fiatal választotta a mínuszokat és a rendőri megfélemlítést, az otthon, illetve az egyetemi kollégiumok melege helyett. Egy - kivándorlásra kényszerített társaik hiányában - megcsonkított, új és bátor nemzedék a hatalom tudtára adta, hogy nem fog sokáig tartani az Orbán-család országlása Magyarországon.

A rendszerváltás idején sokan azt gondoltuk, hogy a demokratikus választásokat, a többpárti parlamentet és a jogállamiságot biztosító törvények visszacsinálhatatlanok. Azt hittük, hogy olyan visszafordíthatatlan demokratikus folyamatok mentek végbe hazánkban, melyek nemcsak számunkra, de a jövő nemzedékeinek számára is stabilan biztosítják a politikai szabadságjogokat. Elhittük, hogy már csak az emlékeinkben, illetve ennek megfelelően maximum a történelemkönyvekben találkozhatunk olyan hatalommal Magyarországon, amely a politikai ellenfelek totális ellehetetlenítésére, a társadalom kritikus rétegeinek megfélemlítésére, valamint az európai állammodellek követése helyett újra orosz politikai rendszert tekint majd példaképének. Erre a túlságosan pozitív jövőképre cáfolt rá Orbán Viktor és kormánya fokozatosan 2010 óta, amelyben folyamatosan szűkítik az emberek elvileg elidegeníthetetlen alapjogait. Talán még ők sem fogták fel, hogy az a rendszer, amit építenének már a születésénél fogva elbukott, a fiatalabb nemzedékek számára ugyanis - szinte ösztönösen - csak az európai normák jelentenek alternatívát.

Orbán sosem tudta volna kiépíteni ezt a rendszert, ha a választásokon a később meghozott intézkedésekkel kampányol, tulajdonképpen ugyanolyan „böszmeséget” csinált, mint amit Gyurcsány Ferenc 2006-ban megvallott sajátjainak: „hazudtunk reggel, éjjel, meg este.” És valóban a hazug propaganda próbálja elhitetni a magyar emberekkel, hogy a migránsok az ő legnagyobb problémájuk. Igaz, Joli néni Karakószörcsökön még színes bőrű embert is csak tévében látott, de a hazug kormányzati propaganda hatására elhiszi, hogy a déli határon éhes kannibálok türelmetlenül és nyálcsorgatva várnak arra, hogy egy az Orbán-kormányt leváltó új Soros-kormány végre beengedje őket és felfalják a teljes magyar lakosságot. A fiatalok azonban átlátnak a hazug alternatív valóságon, amit Orbán ördögi propagandagépezete nap mint nap vetít az emberek hiteles tájékoztatása helyett. A fiatalok a tüntetéseken sokszor kinyilvánították, hogy Orbán - véleményük szerint - egy hatalommániás beteglelkű ember, akinek - ebből kifolyólag - a rendszere sem lehet normális, illetve „egészséges”. A magyar ifjak reményt adtak azoknak a már közönybe és apátiába zuhanó idősebb korosztályoknak is, akik már-már elveszítették a reményt.

 

A fiatalok azonban elsősorban azt mutatták meg, hogy Orbán Viktor a régi rendszer utolsó embere, aki ma még ugyan legyőzhetetlennek tűnhet, de holnap már csak egy bukott diktátor lesz.