Vers Mindenkinek: Csodára várva
Csodára várva
Mennyezetig érő, fénylő karácsonyfák hirdetik a gazdagságot,
és hatalmas színes masnikkal átkötött, csillogó csomagok alatta.
Az ünnepi damaszt abroszon naranccsal és dióval töltött pulyka hűl,
de hiába keresed, az igazi csodát már régen nem találod.
S bár szikrázhatnak gyémántok a szekreter titkos fiókjában,
a gyermek talán sohasem, de a felnőtt már réges-rég feladta.
Mert a csoda nem az égbetörő mennyezet, hanem a mennybolt,
mert nem a súlyos csomagok, hanem a reszkető csillagok,
mert nem a meleg pulyka, hanem a szűkös-hűvös pajta,
mert nem a szikrázó gyémánt, hanem az angyalok!