Igazat vagy semmit: Andy Vajna vs Vajna András György
De mortuis nil, nisi vere - szól a mondás, egy ember halála azonban sokszor torzítja a képet: az emlékek megszépülnek, a halott szerepe pozitívvá válik, arcképe megszelídül. Ez történt Andy Vajnával is. Az elmúlt napokban a magyar sajtó szinte teljes palettája sorolta az általa gyártott filmeket, a filmekben szereplő világhírű színészek megható részvétnyilvánításait, és persze Orbán barátjától búcsúzó stílusos bejegyzését. Mindannyian ugyanoda tartunk, oda, ahol letisztul, lecsupaszul szerepünk, ahol sem vagyonunk, sem hatalmi befolyásunk nem nyom a latba, hanem csupán tetteink alapján mérettetünk meg, ez pedig nem más, mint az utókor ítélete.
Sosem tudtam elfogadni a spártai bölcsnek, Khilónnak tulajdonított „Halottról vagy jót vagy semmit” állítást. Egyrészről szerintem a spártai epherosz sokkal bölcsebb volt annál, hogy ilyet badarságot beszéljen, másrészről pedig éppen a görög történetírók cáfoltak rá - nagyon helyesen - számtalan alkalommal erre a meglehetősen struccpolitikát hirdető mondásra. A bölcsesség szeretetének, a filozófiának történő legnemesebb áldozás az igazságkeresés, a történetírás pedig a múlt igazságának akarása, kutatása, megismerése, végtelenül leegyszerűsítve: az utókor ítélete. Ezt pedig senki nem úszta meg, még a magyar történelemben sem – bármilyen mesés vagyona, illetve bármekkora hatalma is volt az emberi életben -, gondoljunk például Metternichre, Aczél Györgyre vagy éppen a nem is olyan régen elhunyt Biszku Bélára.
Bízzunk benne, hogy az utókor igazságosan fogja megítélni Andy Vajna szerepét is. Mert azért az elmúlt napon kissé túlzásba esett magyar médiának sokkal reálisabb képet kell adni egy emberről, aki a magyar közélet egyik emblematikus alakjává vált az elmúlt években.
A kétségkívül jó érzékkel megáldott filmproducer ügyesen mozgott Hollywood világában, elévülhetetlen érdeme, hogy számos nagyszerű film megszületésénél bábáskodott. Andy Vajna hollywoodi tevékenysége egyébként részben az amerikai bíróság - Vajna botrányos és törvénytelen adóelkerülése miatti - kiszabott büntetése miatt ért véget. Állítólag ellene folyt az egyetemes filmtörténet eddigi két legnagyobb adócsalási vizsgálata. A Time magazin egyik akkortájt megjelent cikke úgy fogalmazott Andy Vajna céges ügyleteivel kapcsolatban, hogy „leányvállalataik hálózata olyan zavaros, hogy még tőzsdei elemzők sem képesek követni”.
A Rambo, a Terminator, meg az Evita és számos film van a mérleg egyik serpenyőben, de van egy másik serpenyő is. Andy Vajnáról vagyis a cégiratokban szereplő Vajna András Györgyről ugyanis nekünk már régen nem ezek a filmek jutottak eszünkbe.
De Habony Árpád barátjáról, Vajna András Györgyről eszünkbe jutott a közpénzek segítségével megvásárolt TV2, amely az eddigi magyar történelem egyik leggusztustalanabb, a hatalmat legszolgaibb módon kiszolgáló hazugsággyára, a minden képzeletet alulmúló Tényeknek csúfolt propagandaműsorral.
Eszünkbe jutnak az egykori filmproducerből az Orbán-kormány oligarchájává vált Vajna András György kezére játszott kaszinós jogok, amelyek osztalékai körülbelül 7 milliárd forintot jelentettek évente. Isten tudja, hogy valójában hol landoltak ezek a pénzek…
Eszünkbe jutnak a felvásárolt vidéki rádiók, zsebre vágott televíziók, eszünkbe jut egy csomó belvárosi luxusüzlet és persze Vajna Tímea „luxusfeleség” fánkozója, de ami mindig visszatér gondolatként Vajna András György nevének hallatán, az a felfoghatatlan mennyiségű közpénz, mindannyiunk egykori közös vagyona, ami időközben feltehetően elveszíthette közpénz, illetve közvagyon jellegét. Ez az érem másik oldala, mert az éremnek mindig két oldala van.
Habony, Vajna, Havasi (Fotó: MTI)