Tovább rejtegeti a Fidesz a kommunistákat
Megint elutasították az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslatot.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően újjászervezett ügynökhálózat közreműködésével az állambiztonsági mechanizmus 1990-ig működött, nem kevés áldozatot szedve. Azóta 29 év telt el, de a szocialista állampárti diktatúra adatait, köztük az ügynöklistákat továbbra sem ismerhetjük. Az MSZP után a 2010-ben kétharmados országgyűlési többséggel hatalomra jutó Fidesz-KDNP sem törte magát, hogy felfedje az embertelen rendszer bűnöseinek kilétét, sőt az erre vonatkozó ellenzéki kezdeményezéseket is rendre leszavazták. Most is. Megint.
Kedden tárgyalta és utasította el az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége az LMP két törvényjavaslatát: az egyikkel a kommunista állambiztonsági múlt, az ügynökakták megismerését szorgalmazták, a másikkal pedig várólistára helyeznék azokat a személyeket, akik 1990 után kapcsolatban álltak valamelyik magyar titkosszolgálattal, és utána kiemelt közbizalmat igénylő tisztséget töltenének be.
Sokszor foglalkoztunk már azzal, hogy Orbán számára ez kellemetlen téma, és lehet egy sejtésünk, hogy miért. Ha emlékszünk, 2017-ben Vona Gábor felvetésére pusztán annyit válaszolt, hogy minden adat hozzáférhető az interneten és az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárában. Vona ekkor szegezte Orbánnak azt a kemény kérést, hogy mondja ki:
Soha nem voltam ügynök, sosem adtam sem szóban, sem írásban jelentést senkiről.
Viktor nem merte.
Ahogy a Fidesz nem meri engedélyezni a múlt megismerését. Közel 30 év után sem. Talán nem véletlenül.