Gyöngyösi Márton az ellenzéki összefogásról: a hazaszeretetünk nem választhat oldalakat!

A jobbikos politikus nyílt levélben öntött tiszta vizet a múltba révedők, lövészárkokban gubbasztók poharába. Hangsúlyozta, amíg kérdéses, hogy a jövőben lesz-e hazánkban demokrácia, addig nem az egymás elleni küzdelemmel, a korábbi sérelmekkel kell foglalkozni. Aki ugyanis ezt teszi, és nem az összefogást, az ellenzéki koordinációt segíti, az Orbánék érdekeit szolgálja, a NER fennmaradásának kedvez.

Nyílt levél a baloldalnak… – de jobboldaliak is nyugodtan olvashatják. Egy talán formabontó megállapítással kezdem: szerintem ma Magyarországon a legnyitottabb párt a Jobbik. Hogy miért? Azért, mert nekünk a legelső helyen Magyarország és a magyar emberek állnak. Nem csak bizonyos magyar emberek, hanem mindenki, aki magyarként érez. Nekünk ez nem kényszer, hanem ez következik azokból az értékekből, amelyeket magunkénak vallunk. A feltétlen hazaszeretetből, a keresztény emberképből, a szolidaritás gondolatából. Nem titok az sem, hogy korábban nálunk sem mindenki gondolkodott így. Korábban voltak közöttünk olyanok, akik csak bizonyos értékrendet magukénak valló, vagy bizonyos általuk támasztott önkényes feltételeknek megfelelő magyar embereket szerettek volna szolgálni. A mi közösségünk azonban ezt helytelennek találta, és aki ilyen szándékkal állt közénk, azt kivetette magából. Utolsó hullámuk 2018. május 12-e után távozott a pártból. Mi valljuk, hogy a világképünk, a gondolkodásmódunk lehet jobboldali és konzervatív, de a hazaszeretetünk és az emberek iránti elkötelezettségünk nem választhat oldalakat, mert az már nem volna sem haza- sem emberszeretet.

Bízom benne, hogy baloldali és liberális honfitársaink többsége is így érez hazánk és népünk iránt – még ha ezt más forrásból is vezetik le, mint mi. Ezért merek bízni abban is, hogy a baloldalhoz kötődő fórumokon időnként fel-felbukkanó vélemény, mely szerint a Jobbik és a vele való közös munka elfogadhatatlan, nem tükrözi a többségi véleményt. Szögezzük le: a Jobbik és a baloldal éveken át küzdött egymással a magyar politikában, ami természetes következménye volt annak, hogy sok dologban nem értünk egyet. Mi időközben fejlődtünk és alakultunk, és remélem, hogy a másik oldal is pontosan így van ezzel.

Nem kizárt, hogy eljön még annak az ideje, hogy a jövőben ismét egymással ütköztessük álláspontjainkat, bár szeretném hinni, hogy okulva tapasztalatainkból, érettebben és felelősségteljesebben viszonyulunk majd egymáshoz, mint ezelőtt. Most azonban 2019-et írunk, és azzal kell szembesülnünk, hogy nem kisebb dolog forog kockán, mint az, hogy a jövőben lesz-e még tér arra, hogy vitatkozzunk? Lesz-e még demokrácia Magyarországon? Amíg pedig nem tudjuk garantálni, hogy lesz, addig szerintem nincs létjogosultsága annak, hogy egymás szidalmazásával legyünk elfoglalva. Kinek vállalhatatlan a Jobbik? Kinek vállalhatatlan a baloldal? Nosza, jelentkezhet a NER-be, meg fogják hálálni! Mindenki, aki ma az ellenzéki oldalon alakuló koordinációt veszélyezteti, az a magyar demokráciát veszélyezteti. Aki bármilyen régi sérelemre, vagy vélt értékrendi kérdésre hivatkozva ezt teszi, az a NER-nek asszisztál.

Nem titok, hogy van a Jobbik és a baloldal között nézetkülönbség, nem véletlenül nem politizálunk egy pártban. De abban értsünk egyet, hogy most nem a különbségek ideje van, hanem az egyetértésé. Abban, hogy hiszünk a demokráciában, a jogállamiságban, hiszünk abban, hogy Magyarország helye Európában van, és nem harmadik világbeli diktatúrák között.

Aki viszont még mindig azzal foglalkozik, milyen volt a Jobbik, vagy a baloldal négy, vagy nyolc évvel ezelőtt, az azon dolgozik, hogy az időt visszatekerjük, és még négy meg nyolc év Fidesz-rendszert kapjunk „jutalmul”. Mindenki eldöntheti, hogy mit szeretne. A Jobbik döntött, és a néppártiság és jobbközép politika mellett tette le a voksát. Aki ezt a baloldalon nem szeretné elismerni, maga mondja ki, hogy az ellenzék megosztására törekvő, egypártrendszert építő Fidesz mellett van, és jobban szeretne ideológiai alapon kardozni (amíg még engedik egyáltalán), mint demokráciában élni.

Mi, jobbikosok megtettük azokat a lépéseket, amelyeket a haza sorsa iránt érzett aggodalom megkövetelt tőlünk. Most itt állunk, és szeretnénk kezet nyújtani mindenkinek, aki egy élhető, kiszámítható, normális Magyarországon szeretne élni. Ugye van a másik oldalon is elég bátorság, szándék és hazaszeretet, hogy a kéznyújtásból kézfogás legyen? Nem újabb és újabb feltételek, hanem kézfogás, Magyarországért.

- mutatott rá Gyöngyösi.

Az idei választások pedig lehetőséget adnak arra, hogy döntsünk. A múltba merülve, egymást megosztva tovább asszisztálunk egy rezsim elnyomásához, vagy végre azt mondjuk, félre a kicsinyességgel, félre az ellentétekkel, félre Orbánékkal!

Borítókép: Facebook/Gyöngyösi Márton