Orbán elvtárs tanulmányútra megy Kínába és Kazahsztánba
Hova máshova? Nyugaton már komoly ember nem áll szóba Orbánnal, tehát kényszerpályán mozog: ha utazni vágyik és azt szeretné, hogy fogadja is valaki, akkor nem marad más csak a keleti despoták. Mindent elárul Orbán politikájáról, hogy európai szövetségesek helyett - persze itt most nem az olasz parlamentben hazaáruló módon putyinos pólóban feszítő harmadvonalbeli populistára, Matteo Salvinire gondolunk – már csak keleti diktatúrák barátságát keresi. Fogjuk fel ezt a soron következő utazást egy, a hatalomhoz betegesen ragaszkodó, a nemzetközi politikában magát kilátástalanságba lavírozó, megvetett ember utolsó próbálkozásainak, aki ötleteket szeretne meríteni a kínai és kazah diktatúrákból, elfeledkezve arról, hogy Magyarország nem Ázsia. Tanulj tinó, ökör lesz belőled - szól a közmondás.
Magyarország miniszterelnöke kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon
- írta meg az MTI
Orbán Viktor a frissen átnevezett kazahsztáni fővárosban, a kazah elnökről elnevezett Nurszultanban a nagy tanítóval, Nurszultan Nazarbajevvel, a nemzetközi porondon méltán híres Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és a világpolitikában megkerülhetetlen Askar Mamin miniszterelnökkel folytat majd megbeszéléseket.
De ez feltételezhetően egy amolyan diktárorképző-gyorstalpaló lesz, ugyanis csütörtökön Orbán már a testvéri Kína fővárosába, Pekingbe utazik, ahol az emberi szabadságjogok kérlelhetetlen harcosával Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, valamint a magyar nép nagy barátjával, Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalnak majd. Ahol a jótanácsok mellett biztosan fogunk egy kis pénzt kunyerálni az Orbán-rezsim fenntartására is.
Orbán a Tienanmen téri kommunista emlékművet koszorúzza (MTI/Szecsődi Balázs)
Egy kis emlékeztető: éppen ezen a téren fojtotta vérbe a jelenleg (is) regnáló elnyomó hatalom az 1989-es kínai tüntetéseket. Orbán egyébként 2015-ben éppen Kazahsztánban tette azt az emlékezetes kijelentést, miszerint
Ez egy meglehetősen furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell mennie ahhoz, hogy otthon érezze magát
Nos, valóban furcsa érzés lehet, főként úgy, hogy a magyarok inkább európainak érzik magukat és valamiért nem Kelet irányába, hanem Nyugatra vándorolnak a honfitársaink. Mi egyébként szívesen kölcsönadnánk az Orbán számára oly otthonos keleti diktatúráknak néhány évtizedre a magyar kormányfői tisztséget bitorló populista politikust. Tessék csak, vegyék és vigyék! A hasonló úgyis a hasonlónak örül...