Ön kocsmázott már közpénzből?

Ön kocsmázott már közpénzből?

Mi még nem, és valószínűleg nem is fogunk, de a Revolution 56 sörözőről mégis mondhatjuk, hogy kicsit magunkénak érezzük, hiszen a mi adóforintjaink is hozzájárultak a működéséhez. A „pestisrác” Huth Gergely kocsmája ugyanis közpénzből alakult át, kétmillió forintot kaptak felújításra az 56-os Emlékbizottságtól.

Mindennek ellenére esélyes, hogy a felhörpintendő italokért fizetnünk kell, de azért megnézzük, mit sikerült kihozni a Bem rakparti helyből.

A kormánypárti Pesti Srácok főszerkesztője szerint az a kétmillió forint, amit az R56-ra kaptak az Emlékbizottságtól, a teljes beruházásnak alig tíz százaléka. Nem kell matematikus diploma ahhoz, hogy megállapítsuk: húszmilliót legalább költöttek a Bem rakparti sörözőre, így előzetesen fergeteges dizájnra számítunk. A kocsma egyébként korábban Stefka István tulajdonában volt (a pestisrarcok.hu lapigazgatója), jelenleg a Huth Gergely-féle Gerilla Press Kft. által birtokolt Dr. Sziget Bt. üzemelteti.

A Margit híd budai hídfőjétől nagyjából 150 méterre egy utcán parkoló szovjet katonai terepjáró jelzi a forradalmi hangulatot. Az tisztán látszik, hogy nem erre költötték a húszmilliót, bár a múltidézést tekintve reménykeltő a jelenléte. A bejárati ajtót átlépve tapasztalható látvány már kevésbé. Jobb kéz felől, egy középkorú pár üldögél a boxban, a pultos lány magányosan nyomkodja a telefonját, más egyelőre ma nem érzi a közpénzes „revolúsönt”. Lehet, hogy a hétfő esti alkoholfogyasztást itt nem meri bevállalni a törzsközönség, bár Budapest belvárosában ez általában nem szokott gondot okozni.

Vagy elképzelhető, hogy az ötletgazdák a felcsúti kisvasút hangulatát is igyekeztek becsempészni a Bem rakparti falak közé, azért a kongó üresség.

Sebaj, a sör ettől még lehet hideg, ’56 emlékének megjelenítése pedig ilyen formában sem egy rossz gondolat, akkor sem, ha minket, adófizető állampolgárokat nem kérdeztek meg róla, hogy a forradalom eszmeiségét Huth Gergely bevételeinek emelkedésén keresztül szeretnénk-e megőrizni.

2_kep

Egy portál (nem fizetett PR cikkben) a bejárattal szemközti másik helyiséget „vadabb különteremnek” nevezte, ezért úgy döntünk, oda helyezzük a székhelyünket. Az R56 Facebook-oldala szerint ugyan minden hétfőn 7 órától „kocsma Quiz bajnokság” van, de az ivóban tartozódó személyek számát figyelembe véve aligha lesz nagy vetélkedés. Nem könnyű kitalálni, hogy mit iszunk, a „vad” teremben ugyanis hat asztalra csupán egy itallap jut, azon is csak a kávé- és ételválaszték olvasható. A laminálás sem sikerült túl jól, de mindenre nem futhatta a két-, illetve húszmillióból.

A pultnál sem egyszerű felfedezni a kínálatot, de tudatos internethasználóként annyit már tudunk az előzetes böngészésből, hogy elvileg van szűrt és szűretlen Csíki sör. Csak elvileg, mert most csak szűretlen van – tudjuk meg a kiszolgáló lánytól, akiről hamar kiderül, hogy nincs a helyzet magaslatán. A világért sem szeretnénk mindenbe belekötni, de ha valaki egy kocsmában 2 korsó sört nagyjából 5 sikertelen próbálkozás után képes 15 centi hab nélkül lecsapolni - forradalmi hangulat ide vagy oda -, az nem éppen a legnagyobb profizmust feltételezi. Még akkor se, ha amúgy nem egy gourmet vacsora előtt megszokott fogyasztói elvárásokkal érkeztünk. Sebaj, azért helyet foglalunk.

3_kep

A csapolt Csíki nem rossz, a „vad” terem csöndje pedig tökéletesen alkalmassá teszi a helyzetet arra, hogy elmélázzunk a falon látható grafikákon. „Budapest felett az égbolt felhőtlen”; „Márciusban újrakezdjük!” - ez a két ismert felirat is helyet kapott itt, és tök jól néznének ki, ha nem filctollal rajzolták volna fel őket, úgy, hogy alattuk a grafitceruzai nyomai is észrevehetők. Nézzük el, talán csak tutira nem akarták elrontani!

Egy kocsmában, ha már betér az ember, többnyire nehéz tartani a tervezett egysörös limitet, itt most nem az.

A Pesti Srácok lapigazgatójának és főszerkesztőjének cégei egyébként összesen 75 millió forintnyi közpénzt kaptak az 56-os Emlékbizottságtól. 68 millióból egy korabeli divatbemutatóval megspékelt, többhetes rendezvénysorozatot sikerült összehozniuk. Stefkát ötmillióval dobták meg egy ’56-os tematikájú dokumentumfilmért cserébe, a maradék kétmillió pedig, ugye, a dizájnhoz kellett a Bem rakparton. Huth Gergely szerint a pályázati pénzekből egy forintot sem költöttek a pestisracok.hu-ra. 

A Gerilla Press Kft-nél a kormányváltás óta igen jól gazdálkodhattak, hiszen az Átlátszó információ szerint 2011-ben még csak valamivel több mint 8 millió forint volta  cég nettó árbevétele, 2015-ben viszont 125 millióra duzzadt ez az összeg.

Természetesen mindez csupán szakmai hozzáértésüket bizonyítja, hiszen Magyarország köztudottan az a hely, ahol egy vállalkozás fejlődése szempontjából nem a kormányzati kapcsolatok számítanak, pusztán a tudás és a tapasztalat.

(Fotók: a szerző és Facebook/R56 Söröző)