Orbán a rendszerváltozás legnagyobb hazugsága
Nagy Imre újratemetésének 30. évfordulóján nem árt egy kis számvetés, ha úgy tetszik egy mérleg arról, hogy mi volt a rendszerváltás legnagyobb hazugsága. Nos, ha ezzel a tiszta egyszerűséggel szemléljük az elmúlt harminc évet, akkor rá kell ébrednünk, hogy a legnagyobb átverés a KISZ-esből liberális Soros-tanítvánnyá vedlett, majd liberálisból polgári konzervatívvá avanzsált, végül illiberális Soros-gyűlölő populista zsarnokká váló Orbán Viktor.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy például a cikk apropójául szolgáló Nagy Imre újratemetésének színpadára Orbán Viktort még a fiatal KISZ-vezetőt jól ismerő MSZMP-s elvtársak emelték. Még eszmetörténeti tekintetben is rendkívül nehéz megrajzolni azt az ívet, amit a rendszerváltás utáni magyar politika legarcátlanabb szerencselovagja, legelvtelenebb köpönyegforgatója és legnagyobb szemfényvesztője, Orbán Viktor az elmúlt három évtizedben produkált. Emberileg pedig azt kell mondanunk, hogy ilyen sokszor megtagadni saját korábbi énjét, szembemenni önmagával, sőt szembe köpni saját egykori önarcképét feltehetően csak egy többszörösen meghasadt, a hatalomért bármire képes beteg lélek képes.
De tényleg, aki saját magát ilyen sokszor képes elárulni, az vajon hányszor szúrhatta hátba sajátjait, árulhatta el mentorait, segítőit, társait, bajtársait az évek során? Hányszor hozhatott a betegesen akart és remegő kézzel szorongatott hatalom birtokában másokat ellehetetlenítő, önkényes döntéseket? Mennyiszer volt képes hátat fordítani azoknak, akik elvek és értékrendek mentén politizálva nem voltak képesek követni őt hazugságaiban, önmegtagadásaiban, árulásaiban? Gondoljunk csak egykori legnagyobb mentorára, Soros Györgyre, párttársára, Fodor Gáborra, politikai szövetségesére, Pető Ivánra, de ha csak találomra, exemplifikatíve a neveket soroljuk: Pokorni Zoltánra, Ungár Klárára, Bozóki Andrásra, Rockenbauer Zoltánra, Torgyán Józsefre, Dávid Ibolyára, Pálinkás Józsefre, Chikán Attilára, Simicska Lajosra, Navracsics Tiborra, Lázár Jánosra vagy éppen Márky-Zay Péterre etc.
A rendszerváltás egypártrendszer helyett többpártrendszert, a Moszkvát szolgáló bábországgyűlés helyett valódi parlamentarizmust, a hazug népköztársaság helyett valódi közös ügyeket felölelő köztársaságot, hamis választások helyett igaz tartalommal megtöltött népképviseleti demokráciát, a butító propaganda helyett szabad sajtót, a kézi vezérelt ítéletek helyett független igazságszolgáltatást, a TSZ-es urambátyám rendszer helyett szabadversenyt, ideológiailag irányított káderképzők helyett szabad oktatást, tudományos szocializmus helyett szabad tudományt, az erőszakkal ránk erőltetett keleti világ helyett nyugati integrációt, az orosz befolyás helyett pedig szabad és végre európai Magyarországot ígért.
Nos, ha végiggondoljuk, hogy ki volt az, aki egykor a szabadság legnagyobb élharcosának szerepében tetszelegve a legtöbb ígéretet tette, a legtöbb reményt adta, majd végül vette el a hitet az emberektől éppen a fenti változásokra vonatkozóan és végül ki volt az, aki önös, illetve családi érdekek miatt százszor vagy ezerszer elárulta magát, bajtársait, dobta sárba a fenti eszméket és végeredményben a strómani és családi kaszába befolyó aprópénzzé váltotta saját nemzetének érdekeit, hazáját, nos az az ember Orbán Viktor volt. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy a rendszerváltozás legnagyobb hazugsága Orbán Viktor, saját maga.