Ha az ellenzéki pártok összefognak, ősszel sok helyen leváltható a Fidesz – interjú Cseh Katalinnal, a Momentum EP-képviselőjével
„Most félre kell tennünk a személyes ellentéteinket, mert helyre kell állítanunk a demokratikus jogállam kereteit, hogy majd később egy egészséges választási rendszerben tisztességes módon újból megmérkőzhessünk egymással” – mondja Cseh Katalin, a Momentum EP képviselője, akit interjúnk megjelenése előtt nem sokkal a liberális frakció alelnökévé választottak. Szóba került az előválasztás, mint ellenzéki innováció, az egészségügyi rendszer átalakítása, az őszi önkormányzati választás és a lehetséges ellenzéki együttműködés is.
Zsúrpubi: A Publicus Intézet hétfői felmérése szerint csökkent Tarlós István támogatottsága. A tavaly decemberi 59 helyett már csak 48 százalék gondolja úgy, hogy alkalmas Budapest vezetésére. Őt követi a feljövőben lévő Karácsony Gergely 46 százalékkal, majd a hirtelen berobbant Kálmán Olga, aki 37 százalékot tudhat magának. Az Önök jelöltje, Kerpel-Fronius Gábor egyelőre 26 százalékon áll. Pár nap múlva, június 26-án lezárul az előválasztás. Ha nagyjából ezek az arányok maradnának, mennyire lennének elégedettek?
Cseh Katalin: Már azzal elégedettek vagyunk, hogy végre valódi verseny alakul ki az előválasztás miatt, de örülünk annak is, hogy Kerpel-Fronius Gábor vállalta a jelöltséget, mert így sokkal jobban be tudjuk mutatni a budapesti programunkat és víziónkat, illetve a lakhatási és parkolási válság megoldása ügyében megfogalmazott javaslatainkat a budapestieknek. Gábor alig több mint két hete van a politikában, így az ismeretlenségből előlépve a 26%-os eredmény egyáltalán nem rossz – a kampányhajrá pedig még hátravan. De nem csak ez a lényeg: nekünk az a célunk, hogy őszre meglegyen a legjobb jelölt a Fidesznél Budapesten jóval népszerűbb Tarlóssal szemben. Mi hisszük, hogy Gábor az, aki képes egyesíteni a baloldaliakat, a párt nélkül maradt zöldeket és a kiábrándult fideszes szavazókat, akik egyszer még hittek a polgári Magyarország eszményében. De ha valamelyik riválisa, Karácsony Gergely vagy Kálmán Olga nyeri az előválasztást, Gábor és a Momentum minden erejével azon lesz, hogy őt segítse győzelemhez ősszel.
ZSPB: Sokan üdvözlendő – bár kissé megkésett – innovációnak tekintik az ellenzéki előválasztás intézményét, hiszen már évek óta köztudott, hogy a Fideszt csak úgy lehet legyőzni, ha a kormánypárti jelöltnek mindenütt egyetlen kihívója van. Ön melyik modellt tartaná sikeresebbnek: ha kiterjesztenék nagyobb városokra is az előválasztást, vagy ha a pártok zárt ajtók mögött, tárgyalásos úton egyeznének meg a legalkalmasabb jelöltről?
CS.K.: Szerintem minden település más és más. Úgy gondolom, hogy Budapesten az előválasztás jól működik, legalábbis remélem, hiszen ennek a politikai innovációnak ez a tesztüzemmódja. Ugyanakkor azt is látom, hogy számos másik városban előválasztás nélkül is sikerül megállapodnia az ellenzéknek. Ezért nem kell egységes rendszert az egész országra ráhúzni.
ZSPB: Hol így, hol úgy?
CS.K.: Az előválasztásnak olyan településeken nincs igazán értelme, ahol a helyi politizáló ellenzéki közösség már régóta ismeri egymást arcról és névről is, így meg tudják beszélni, hogy kik azok, aki vállalnák, majd találnak egy alkalmas jelöltet, aki mögé mindenki beáll. Számos helyen ez jól működött az elmúlt hónapokban, és bízom benne, hogy ez a módszer be fog válni ősszel.
ZSPB: A Momentum mindent meg fog tenni, hogy egyetlen ellenzéki jelölt legyen az önkormányzati választásokon?
CS.K.: Igen. Egyetlen hiteles jelölt legyen mindenhol, aki meg tudja törni a Fidesz egyeduralmát. Vagy ahol ellenzéki többségű a helyhatóság, ott ez továbbra is megmaradjon. A jelenlegi választási rendszer miatt ma nem annak van az ideje, hogy mi, ellenzéki pártok egymással marakodjunk vagy azzal kérkedjünk, kinek hol valamivel nagyobb a támogatottsága. Közben ugyanis a Fidesz narancssárgába borította Magyarországot.
Jól látszik azonban, hogy a Fidesz dominanciája közel sem abszolút.
Ha az ellenzéki pártok közösen indulnak, meg tudjuk találni azt a konstrukciót, amellyel a Fidesz minél több helyen leváltható. Most félre kell tennünk a személyes ellentéteinket, mert helyre kell állítanunk a demokratikus jogállam kereteit, hogy majd később egy egészséges választási rendszerben tisztességes módon újból megmérkőzhessünk egymással.
ZSPB: Van ilyen értelmű elnökségi döntés? Ha mondjuk valahol a DK jelöltje tűnne a legesélyesebbnek, akkor nem indítanak vele szemben senkit, illetve visszaléptetnék a helyi jelöltjüket az ő javára?
CS.K.: Az országban számos helyen kötöttünk már ilyen megállapodásokat, amelyekben a Jobbiktól kezdve a Momentumon keresztül a DK-ig bezárólag minden ellenzéki erő benne van. Sok városban támogatjuk baloldali pártok jelöltjeit, de például Egerben egységesen beálltunk Mirkóczki Ádám mögé, aki a Jobbik egyik ismert politikusa. Mindig a mögé a személy mögé kell felsorakozni, akit a helyi közösség a legalkalmasabbnak ítél.
ZSPB: Nincsenek máris késésben ezekkel az egyeztetésekkel? Lesz még idő minden választókörzetben megtalálni az alkalmas személyt?
CS.K.: Bízom benne, hogy júniusban a legtöbb helyen sikerül lezárni ezeket a tárgyalásokat, és utána már tényleg arról tudunk beszélni, hogy az adott helyen milyen jövőképet ajánl az a bizonyos egyetlen ellenzéki jelölt. Az EP-választás is megmutatta, hogy a szavazók a programokra és víziókra kíváncsiak. Az érdekli az embereket, hogyan képzeljük Európa és benne Magyarország jövőjét, nem pedig az, hogy ki hányadik a listán, vagy ki kinek a javára lép vissza. Utóbbiak technikai kérdések. Egy erőteljes és vonzó jövőkép kell ahhoz, hogy meg lehessen győzni a választókat. Így lehet megroppantani a Fidesz hatalmát. Arról kell beszélnünk, hogy a magyar települések hogyan fognak európai szintűvé válni, hogyan fognak felfejlődni, hogyan szabadulhatnak meg a korrupciótól, és hogy mindehhez milyen új lehetőségeket tudunk felhasználni. Ha elmondjuk, milyen megoldásaink vannak ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításához, azzal tudjuk igazán megszólítani a magyar választókat.
ZSPB: Mely pártokkal képzelhető el szorosabb együttműködés hosszabb távon is?
CS.K.: Szerintem az összes ellenzéki pártnak meg kell tennie mindent azért, hogy a Fideszt leváltsuk. Ez mindannyiunk közös érdeke, akik igazi demokráciában akarunk élni, akik fontosnak tartjuk a sajtószabadságot. Akik nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az ellenzéki orgánumokat sorban elsorvasztják, vagy hogy 5 évente 5 perc jár a közmédiában az ellenzéki pártoknak. Aki osztja ezeket az elképzeléseket, annak közösen kell dolgoznia az Orbán-kormány leváltásáért.
ZSPB: Beszéljünk az Ön szerepéről is! Mi motiválta, hogy politikusnak álljon? A szülész-nőgyógyász és egészségügyi közgazdász szakma igencsak távol áll attól, amit csinál és csinálni fog.
CS.K.: Régóta érdekel a politika. Ifjúságpolitikával foglalkoztam, európai civil szervezetek munkáját segítettem. Azt viszont valóban nem terveztem, hogy politikai pályára lépjek. Az adta meg a kezdőlökést, amikor először kezdtem dolgozni a magyar egészségügyben. Már az egyetemi évek alatt, a gyakorlatok során szembesültem azzal, milyen sokan halnak meg túl korán amiatt, hogy a magyar kormány képtelen vagy nem is akarja hatékonyan működtetni ezt a létfontosságú alrendszert. Ekkor éreztem először, hogy valamilyen szerepet kell vállalnom abban, hogy ez változzon, és az ország jobb irányba haladjon.
Saját szememmel láttam, hogy az emberek életét konkrétan megrövidíti a rossz kormányzás. Eldöntöttem, hogy belépek a „dühöngőbe”, amit Orbán Viktor szerint a nők kevésbé bírnak... hát azt majd meglátjuk.
ZSPB: A Momentum Mozgalom 2017-es párttá alakulását követően az egészségügyi munkacsoport vezetője volt. Mondjon három konkrét intézkedést, amit azonnal be kellene vezetni a drámai szintű elvándorlással küzdő és forráshiányos egészségügyben!
CS.K.: Elsőként azt mondom én is, amit már sokan előttem: több pénzt kell szánni a magyar egészségügyre. Jelenleg a régióban nálunk az egyik legalacsonyabb a ráfordítás erre a területre. Ez tisztán mutatja, hogy ennek a kormánynak az egészség megőrzése és a betegek gyógyítása nem prioritás. Nagyobb és jobb felszereltség szükséges ahhoz, hogy javuljanak a gyógyítás és a gyógyulás körülményei, ami az egyik garanciája a magas színvonalú ellátásnak. Másodikként említeném az ápolók és az orvosok számára egy normális életpályamodell kidolgozását, ami lehetővé teszi a szakmai fejlődést is, mert a fizetés ugyan fontos tényező, de korántsem elegendő. Harmadikként az alapellátás megerősítésére tennék azonnali intézkedéseket, különös tekintettel a védőnői és a háziorvosi rendszer megszilárdítására.
Nagy ágazati reformokról beszélünk itt, amiket az Orbán-kormány elmulasztott, hiszen nem arra használta fel kétharmados felhatalmazását, hogy rendbe rakja a nagy rendszereket az alapoktól kiindulva. Most már tényleg senkire nem mutogathatnak, hogy például miért nem nyúltak hozzá az egészségügyhöz, van miért nem reformálták meg az oktatást. Ekkora felhatalmazással bármit el tudtak volna érni, amit csak akartak. De hát nyilvánvalóan nem is akarták rendbe tenni ezeket a szektorokat. És erre nincs semmiféle mentség.
ZSPB: A több forrás biztosítása kapcsán meg kell jegyezni, hogy vannak olyan tanulmányok, amik alapján a több pénz önmagában még nem vezetne automatikusan az ellátás színvonalának emelkedéséhez, mert a pénz könnyen elfolyhat, ha nincsenek hatékony strukturális átalakítások a több forrás hozzárendelésével párhuzamosan. Ott vannak azután az orvosbárók is, akik régóta rátelepedtek az egészségügyre. Őket hogyan zabolázná meg a Momentum?
CS.K.: Nagyon fontos, hogy legyenek jól kidolgozott protokollok. Például egy vakbélgyulladást ugyanúgy lássanak el Szombathelytől Budapesten át Sajószentmártonig.
Ne történhessen meg, hogy egy nagy hatalommal rendelkező főorvos a saját képére tudja formálni a helyi osztályt. Ne ad hoc döntéseken, odacsúsztatott borítékokon múljon, hogy valakit laparoszkópos eljárással műtenek, vagy felvágják a hasát. Ne így dőljön el az sem, hogy kit látnak el, kit nem.
Egységesíteni kell, hogy melyik betegség esetén milyen ellátás jár. Így lehet becsukni a hálapénz hatására megnyíló kiskapukat, így érhető el, hogy minden magyar állampolgárnak egyenlő esélye legyen, amikor az állami ellátórendszerbe kerül.
ZSPB: Önök inkább azt szorgalmazzák, hogy új kórházakat kellene építeni, vagy amellett foglalnak állást, hogy a meglévő intézményeket kellene rendbe tenni?
CS.K.: A már meglévőket mindenképpen rendbe kell tenni. Nem gondolom, hogy a kórházak számával lenne probléma. A működés színvonala a probléma. Jelenleg ott tartunk, hogy bizonyos kórházakban már egy ügyeletet sem tudnak kiállítani, mert nincs elég orvos és ápoló. Ahol én dolgoztam, ott az ápolónők másodállásban takarítani jártak. Vagy tömegesen felmondtak, amikor nem messze megnyílt az IKEA, mert eladóként ott többet lehetett keresni. Most az lenne az elsődleges feladat, hogy a létező kórházakat töltsük fel személyzettel, biztosítsuk számukra azt a felszereltséget és anyagi forrást, ami ahhoz szükséges, hogy a régiójukban lakókat jó színvonalon el tudják látni. Ugyanilyen fontos az is, hogy a kórházon kívüli alapellátási szolgáltatásokat megerősítsük. A háziorvosoknak rendelkezniük kell azokkal a kapacitásokkal, amelyek révén a hozzájuk fordulókat el tudják látni. Biztosítani kell, hogy legyen elég védőnő, nővér, rehabilitációs szakember, ápoló és gondozó, hiszen az egészségügy nem csak kórházakból áll. Ha például egy nehéz szociális helyzetben élő ember beteg lesz, akkor legyen szociális munkás, aki kijön hozzá, hogy megetesse és átkötözze a sebét. Vagy egy speciális fejlesztési igényű gyerek igenis meg tudja kapni azt a fejlesztési hozzájárulást, ami ahhoz kell, hogy majd teljes életet élhessen. Ez egy holisztikus nagy rendszer, és valóban nem megoldás, ha azt mondjuk, adjunk több pénzt a kórházaknak, majd minden rendben lesz.
Sajnos, jelenleg a társadalmunk valahogy úgy működik, hogy ha valakinek valamilyen problémája van, akkor azt inkább elfelejtjük. Na, ezen kell változtatni!
ZSPB: Melyek azok az ügyek, amikre Donáth Anna párttársával együtt EP-képviselőként olyan hatással tudnak majd lenni, hogy konkrét változásokat érjenek el Magyarországon?
CS.K.: A kampányban is sokat beszéltünk már arról, hogy az EU-ból érkező pénzek elosztásának feltételeit felül kell vizsgálni és meg kell változtatni, mert az itt tapasztalható óriási korrupciót vissza kell szorítani. Ennek egyik eszköze az Európai Ügyészség is, és az ehhez történő csatlakozást ki szeretnénk kényszeríteni. Már közel 700 ezer magyar ember írta alá az ezt támogató petíciót. Az európai testületek elé kell vinni az ügyet, mert nem állapot, hogy az ország fejlesztésére szánt pénzeket egy szűk elit teszi zsebre. Ugyanúgy fontosnak ítéljük, hogy a jogállamiság helyreállítása keretében például fellépjünk a sajtószabadságért, és hogy egy EU-tagországban ne lehessen büntetlenül megsérteni alapértékeket, ne lehessen a kormány által kézivezérelt, alárendelt helyzetbe hozni a Magyar Tudományos Akadémiát egyik percről a másikra. Fontos, hogy az unió szigorú kontrollt tudjon gyakorolni, amikor az európai polgárok jogait valamelyik kormány durván megsérti.
ZSPB: Kanyarodjunk vissza még egy gondolat erejéig az önkormányzati választásokra. Megint azt lehet hallani, hogy nem lesz túl sok ellenzéki szavazatszámláló a szavazókörökben. A Momentum hogyan segít orvosolni ezt a problémát?
CS.K.: Ez egy olyan kérdés, amiben az összes ellenzéki párt maximálisan egyetért és együtt is működik. Amikor az EP-választások előtt a sajtóban megkongatták ezzel kapcsolatban a vészharangot, elképesztő számban kezdtek jelentkezni az önkéntesek. Végül nem volt olyan nagy különbség a Fidesz és az ellenzék között, tehát nem volt annyira sok körzet, ahol ne lett volna ellenzéki delegált is. Érdemes tovább tudatosítani mindenkiben, milyen fontos ez a munka, hogy egyre több és több ember jelentkezzen. Magam részéről hősként tekintek azokra, akik időt és energiát nem kímélve ott ülnek a bizottságokban hajnali 6-tól akár este 10-ig is, részt vesznek a számolásban és ügyelnek arra, hogy ne történhessenek visszaélések. A Momentum az áprilisi parlamenti választásokra delegált önkéntesei számát az EP-választásokra megtízszerezte. Tovább szeretnénk erősíteni ezt a trendet az őszi önkormányzati választásokig. Más pártokra ugyanúgy szükség lesz, hogy mindenütt legyen ellenzéki szavazatszámláló.
ZSPB: Végezetül úgy tűnik, hogy a politikai centrumban óriási vákuum keletkezett az LMP és a Jobbik gyenge EP-szereplése következtében. Vélhetően az említett két párt korábbi szavazói nagy arányban támogatták Önöket. Ugyanakkor sokak szerint a Momentumról még mindig nem igazán lehet tudni, tulajdonképpen micsoda, mit képvisel és merre tart. Ön hogyan fogalmazná meg pártjának lényegét hangzatos marketingszövegek nélkül?
CS.K.: A Momentum lényege számomra az, hogy valódi problémákra valódi megoldásokat kínálunk. Európai szemlélettel rendelkezünk, az átláthatóságot mint fontos tényezőt mindig szem előtt tartjuk, továbbá mélyen hiszünk a szolidaritásban.
Magyarországon túl nagyok már a problémák ahhoz, hogy jobb- vagy baloldali szempontok szerint keressünk megoldásokat. Nincs olyan, hogy csak jobboldaliakat érintő parlagfű-allergia, vagy csak baloldaliakat sújtó szegénység.
Olyan válságos a helyzet, hogy gyorsan körül kell nézni a világban, egy-egy probléma megoldására milyen modell vált be legjobban külföldön vagy akár itthoni, kisebb léptékű projektek keretében, majd az ilyen megoldásokat a lehető leghatékonyabb módon be kell vezetni. A társadalom ideológiákkal való megosztásának ideje lejárt. Magyarországon politikai értelemben is békét kell teremteni. Közösen kell dolgoznunk egy európai színvonalú, tisztességes és megújuló Magyarországért. A Momentumban mi ezt tűztük ki célként.