A magyar történelemben mindig is voltak senkiházi árulók, mostantól van egy Palkovicsunk is
Mostantól - történeti szempontból - biztosan provizórikus az Orbán-kormány rémuralma. Az MTA szabadságát felszámoló intézkedése után - legitimitását tekintve - körülbelül a Bach-rendszerrel egy szinten áll a Fidesz-kormány. A Magyar Tudományos Akadémia szabadságának kontinuitását csak vészkorszakokban, a magyar történelem legsötétebb időszakaiban merték felfüggeszteni. Persze, akinek van egy minimális historikus ismerete, az jól tudja, hogy a zsarnoki hatalom mindig átmeneti, a rend végül mindig helyreáll, a pillanatnyi hatalmat szolgáló percemberek a helyükre kerülnek, a szabadságot felfüggesztő senkik megkapják "méltó" szerepüket a történelem színpadán.
Ezek az alapjogokat, alkotmányosságot érintő intézkedések biztosítják Orbánék számára a dobogós helyezést a magyar történelemben: az Orbán-rezsim úgy fog bevonulni a nemzeti históriába, mint mondjuk a Bach-rendszer vagy mondjuk a Rákosi-korszak.
Tegnap a kormánypárti többség 131 igen szavazattal ideiglenesen megpecsételte az MTA kutatóhálózatának jövőjét. De itt a hangsúly az "ideiglenesen" van.
Orbán ugyanis a tudományos szabadság felszámolásával egyrészről most a tudós társadalmat haragította magára, a történelmet az utókor számára pedig köztudottan nem a száraztésztáért sorban álló, szándékosan nyomorban tartó nincstelenek, illetve közmunkások írják.
A Palkovicshoz hasonló alávaló pecsovicsok, végrehajtó bucigyurik pedig mindig kiérdemelték az utókor megvetését. A jó hírünk az, hogy ez most sem lesz másként. Ha vége lesz ennek az egésznek, akkor több ezer tudós és értelmiségi várni fogja, hogy minden visszaálljon a régi kerékvágásba. Sokkal hamarabb eljön ez az idő, mint gondolnánk…
A Párt MTA elleni ökle (Fotó: shogunse.hu)