Orbán-Medgyessy vita, 2002 - döntetlen, fricskákkal
Míg az 1998-as Horn-Orbán vita Orbán Viktornak volt fontos és kész volt küzdeni érte, addig 2002-ben, már miniszterelnökként, mondhatott volna nemet Medgyessy Péter kihívására. Nem mondott nemet, de a vita időpontjában nehezen tudtak megállapodni. Medgyessy azt szerette volna, ha a választások előtt 1-2 héttel már lezajlik az érvek ütköztetése, míg Orbán érdeke az volt, hogy közvetlenül a választások első fordulója előtt történjen meg, tekintettel arra, hogy a média nagy része baloldali volt, így okkal számíthatott arra, hogy Medgyessy javára fognak cikkezni az eseményről.
Végül április 5-én tartották a vitát a Corvinuson, Bárdos András moderálásával (akárcsak négy évvel korábban a Horn-Orbán-vitát). Az ülésrend egyáltalán nem volt szerencsés: egy asztal két oldalán, félig kifelé fordulva jobbról és balról ült Orbán és Medgyessy, velük szemben, de a közönségnek háttal Bárdos András. Ez láthatóan mindenkinek kényelmetlen volt, nem is elegáns a közönségnek hátat fordítani. Persze a kamerák mindent láttak, és több tévécsatorna is élőben közvetítette a vitát, amire szükség is volt, hiszen a teremben nagyon kevesen fértek el.
“A kormány szándéka az volt, hogy az legyen fontos Magyarországon a közéletben is, és az legyen fontos a kormány számára, az álljon a kormányzati munka középpontjában, ami az emberek számára is fontos. Ezek nem olyan nagyon bonyolult dolgok: az emberek leginkább családot, otthont és munkalehetőséget szeretnének a maguk számára”
- mondta akkor Orbán Viktor, és ha ma halljuk ezt a mondatot, akkor fel kell tennünk a kérdés: ha Orbán Viktor ezzel tulajdonképpen tisztában van, akkor miért nem cselekszik ennek megfelelően?
A vita elején Medgyessy Péter nyilvánosan belátta, hogy kevésbé jó szónok és színész, mint Orbán, ám sikerült néhány jó felütéssel kezdenie. Orbán nemcsak fölényesnek, de egyben idegesnek és zavartnak is tűnt. Közel sem olyan agilis, mint négy évvel ezelőtt, nem érvelt választási programmal, nem hangsúlyozta a kormány további, előremutató terveit. Mind Medgyessy, mind Orbán jó néhány esetben belecsúsztak olyan témákba, amiből nem tudtak jól kijönni, mindkettejüknek - de különösen Medgyessynek - volt néhány tárgyi tévedése, ami felkészületlenségre utal. Orbán, főként a számára kedvező helyzetekben, lehajtotta a fejét, lefelé nézett, ami gúnyos és őszintétlen benyomást kelthetett a nézőkben. Nem lett volna nehéz felülkerekedni Medgyessyn, de Orbán meg sem próbálta megnyerni a választókat. A közvélemény-kutatások a Fidesz győzelmét vetítették előre, talán Orbán túlságosan is bízott ebben, ezért nem “tette oda magát”.
Újra visszanézve az egykori eseményt, végig érezhető, hogy egyik fél sem vetette bele magát teljesen a vitába, ami így inkább egy szimpla beszélgetés, némi fricskával, szurkálódással. A vita után két nappal a választók több mint 70%-a elment szavazni és a választás - bár kevesebb mint 1%-kal, de - az MSZP győzelmét hozta.
Orbán Viktor és a Fidesz alulmaradt, Wermer Andrással ezután megromlott a Orbán kapcsolata. A választás első fordulója után Orbán elhíresült kéréssel fordult híveihez:
Mindenki hozzon magával még egy embert!
Sokan voltak, de nem elegen: a második fordulóban még magasabb volt a részvételi arány, valamivel többen szavaztak a Fideszre, mégis az MSZP alakíthatott kormányt, az SZDSZ-szel koalícióban, a párton kívüli Medgyessy Péter miniszterelnökségével.