Történelmi sorozatok, amiket kijárási tilalom alatt nézhetsz
Ezeket nézd meg az új évben! A cikk spoilermentes, nyugodtan olvassa el az is, aki még nem látta a sorozatokat. Szubjektív lista.
Outlander (2014–)
Bár a sorozat alapvetően egy időutazásra épül – az egyik főszereplő, Claire 1945-ből jut vissza véletlenül egy ősi rituáléval 1743-ba –, szerencsére ezt a szálat, bár végig jelen van, nem viszik túlzásba, és túlmagyarázás helyett a misztikum szintjén marad. Sokkal jobban kifejtik a történelmi szálat. Mind a XX. századi, mind a XVIII. század első felének Skóciáját remekül adják vissza a készítők, a legapróbb részletekig. A táj, a jelmezek, de még a beszédstílus is teljesen korhű, és a második évadban rendkívül hitelesre sikerült a skót Felföld mellett Franciaország ábrázolása is. A történelmi eseményeket is pontosan követi a sorozat – a jakobita felkelés idején játszódik –, a valós személyek karakterei pedig szintén élethűre, többdimenziósra sikerültek. Persze mindezek mellett a központban a romantikus szál szerepel – szintén jól kidolgozva –, de a készítőknek eddig sikerült fenntartani azt az egyensúlyt, ami miatt az Outlander gyakorlatilag mindenki számára fogyaszthatóvá válik. Látványában, hangulatában – amelyhez rengeteget tesz hozzá a zene –, precizitásában talán ez a jelenleg futó legjobb történelmi sorozat.
Történet: 9
Történelmi korszak megjelenítése: 10
Fekete vitorlák (2014–2017)
Januárban fejeződött be a negyedik évaddal a Fekete vitorlák, amely megannyi hibája ellenére mégis egyértelműen megérdemli a helyet ezen a listán. A történet a XVIII. században játszódik a Karib-tengeren, amikor még minden hajó legénysége veszélyben érezhette magát, de már érezhető volt a kalózkodás alkonyának közeledése. A szereplők egyik fele Flint kapitány és Long John Silver vezetésével Stephenson Kincses szigetének alakjai, míg másik részük (Charles Vane, Anne Bonny, Jack Rackham, Feketeszakáll) a valóságban is élt személy. Bár a sztori jóval Stephenson regényének cselekménye előtt játszódik – ez behatárolta a készítők mozgásterét is –, mégis szinte a legtöbbet kihozták az alapanyagból. A sorozat elejének legnagyobb problémája, hogy a cselekmény kárára túlzottan előtérbe helyezték a brutalitást és az ágyjeleneteket, de szerencsére az alkotók elég hamar megtalálták az egyensúlyt. A későbbi évadokban a gondot inkább az okozza, hogy a központba olyan történetet emelnek, amelynek célja bőven túlmutat a kalózok ambícióin és az egész korszakon, valamint a haramiák olyan filozofikus monológokat adnak elő, amelyeket a londoni társasági elit is megirigyelt volna. Mégis miért jó a sorozat? Egyrészt, mert nagyszerű karakterekkel operál, de ami a legfőbb érv, hogy a Karib-tenger kalózait és az összes hasonló témájú mozifilmet magasan verve hozza vissza a kor és a helyszín hangulatát (a zenét ugyanaz a Bear McCreary szerezte, aki az Outlandert is jegyzi). Hogy pedig valami történelmileg hitelesen ábrázolt folyamatot is hozzunk: a sorozat végig remekül mutatja be, hogy a Karib-térségben az európai hatalmi csatározásokra fittyet hányva hogyan viszonyultak egymáshoz a gyarmatosító hatalmak helyi irányítói.
Történet: 8
Történelmi korszak megjelenítése: 9
Őfelsége kapitánya (1998–2003)
Ez a sorozat kicsit kilóg a listából, hiszen eredetileg nyolc, másfél órás tévéfilmről van szó, de Magyarországon tovább darabolva, tizenhat részes sorozatként került a tévéképernyőre. A főszereplő Horatio Hornblower, akit kezdő kadétként ismerhetünk meg, majd végigkövethetjük kalandjait, amíg az angol flotta egyik legtehetségesebb tisztjévé válik, a hátteret pedig a napóleoni háborúk adják. Mai szemmel nézve az Őfelsége kapitánya néha már-már gyerekesnek tűnik, a karakterek sokszor sablonosak, valamint a látványon is erősen érződnek az ezredforduló bevett tévés trükkjei és költségvetése. Ugyanakkor Hornblowerrel együtt a cselekmény is folyamatosan komolyodik, és olyan kemény témák is előkerülnek, mint a hajóját veszélyeztető kapitánnyal szembeni felkelés jogosságának kérdése. A Fekete vitorlák dorbézoló kalózaival szemben itt képet kaphatunk arról, hogy a brit flotta hivatásos tisztjei milyen értékrendek alapján, hogyan éltek (vagy kellett volna élniük), milyen lehetőségeik voltak. Az Őfelsége kapitánya elsősorban arra lehet tökéletes, hogy a középiskolás korosztállyal megszerettesse a történelmet, a korszakot.
Történet: 8
Történelmi korszak megjelenítése: 8
Vikingek (2013–)
Nem is értem, hogy miért kellett eddig várni arra, hogy valakik sorozat keretében feldolgozzák a vikingek történetét. Elvégre minden adott: harc, vér, ármány, hajózás, leszámolások, egyedi társadalmi berendezkedés. Talán azért riadtak vissza a filmkészítők, mert a célközönség nagy része kevésbé lehet otthon a viking történelemben, és így nehezen szánhatja el magát, hogy leüljön a tévé elé. A Vikingek egyértelműen rácáfolt erre a tévhitre, és mindezt úgy, hogy a sztori kedvéért nem szorult háttérbe a történelem. A bemutatott események nagy része, az angliai, franciaországi hadjáratok mind-mind megtörténtek, amelyeket igencsak pontosan sikerült feldolgozni. Amennyire odafigyeltek a készítők arra, hogy a fegyverek, jelmezek korhűek legyenek, a karakterek annyira lettek XXI. századiak, de ez nem válik a sorozat kárára, sőt, talán éppen ennek köszönhető a tévétörténet egyik legkeményebb női karaktere, Lagertha. Külön plusz pont az egyes szereplők vallások közötti őrlődésének bemutatása.
Történet: 8
Történelmi korszak megjelenítése: 10
A fehér királyné (2013)
Bár be kell vallanom, hogy én személy szerint sosem szerettem a Tudorokat, ha az angol középkor kerül szóba, elsődlegesen, és egyáltalán nem alaptalanul ez a sorozat kerül szóba. A fehér királyné Philippa Gregory nagysikerű, magyarul is megjelent regényének adaptációja, amely cselekményét tekintve a rózsák háborújában játszódik, amikor a York és a Lancaster ház küzdött egymással a trónért, hogy végül nevető harmadikként a Tudorok emelkedjenek fel. A tíz részes minisorozat legnagyobb erénye, hogy a viszonylag kis költségvetés ellenére jól mutatja be a kor politikai viszonyait, főleg, hogy milyen lehetőségei voltak a nőknek céljaik elérésére. A címszereplő, Elizabeth Woodville királyné, ahogy gyakorlatilag minden egyes szereplő, valós személy, és igencsak összetett karakter, a korszaknak megfelelő motivációkkal és személyiséggel. Ha valakit kevésbé érdekelnek a látványos csaták, a teljesen korhű díszlet és jelmezek, de pontosan meg akarja ismerni a középkori Anglia politikai viszonyait, annak tökéletes választás ez a sorozat, és nekik külön jó hír, hogy idén kezdték el vetíteni a folytatást, A fehér hercegnő címen.
Történet: 9
Történelmi korszak megjelenítése: 7
Downton Abbey (2010–2015)
Egy újabb brit sorozat, de ezúttal a XX. század elejének főúri világába csöppenhetünk vissza. Kicsit olyan ez, mint a Csengetett, Mylord?, csak jóval kevesebb poénnal. Az összehasonlítás azonban teljesen helytálló, hiszen mindkét sorozat egy-egy főúri kúria és lakói életét mutatja be, és ezek alapján meglepő, hogy a Csengetett, Mylord? alaphelyzetei, a szereplők egymáshoz való viszonyai mennyire valós alapokra helyeződtek. A Downton Abbey természetesen ennél jóval összetettebb, a szolgáló–úr viszony gyakorlatilag minden aspektusából bemutatásra kerül, és az alkotók nagyon jól mutatják be ennek változását is a felgyorsuló XX. században. A könnyebb érthetőség kedvéért a szereplők többsége már-már túl gyorsan is reagál ezekre a változásokra, de valahogy tovább kellett vinni a sztorit. Mindezek mellé pedig a korszak igencsak hiteles bemutatása párosul, a valódi bónusz pedig a minden részben zseniális Maggie Smith csípős nyelvű grófnője, aki minden jelenetébe képes becsempészni valami váratlan, vicces fordulatot. Mindezt úgy, hogy jelenetei 90%-ában egy kanapén ül a botjára támaszkodva.
Történet: 8
Történelmi korszak megjelenítése: 9
Régimódi történet (2006)
Mindenképpen érdemes összehasonlítani a Szabó Magda regényéből készült magyar minisorozatot a Downton Abbeyvel, mert nagyon érdekes különbségekre lehetünk figyelmesek. A két sorozat egy-egy nemesi család életét mutatja be, és bár időben közel áll egymáshoz, földrajzilag a két kúriát több ezer kilométer választja el egymástól (a Régimódi történet a XIX. század második felének Magyarországán játszódik). A legszembetűnőbb a szolgák helyzete. Míg a brit szolgáló a háttérbe húzódva igyekszik láthatatlan lenni ura számára, addig magyar sorstársai sokkal aktívabb szereplői a család életének, már-már családtagok, akik ennek megfelelően ki is mondják véleményüket, uraik pedig jobban felelősséget vállalnak értük. A Régimódi történet kiválóan adja vissza a XIX. századi folyamatosan szegényedő nemesi család életét, kiváló, a korszakba beleillő karakterekkel. A könyvből és a sorozatból megtudható, milyen is volt a Monarchia társadalma, középiskolások, sőt egyetemisták számára mindkettőt kötelezővé tenném.
Történet: 9
Történelmi korszak megjelenítése: 9
Az elit alakulat (2001)
Ez az a minisorozat, amire igazán nem lehet negatívumot mondani. A történetet maga az élet írta, a készítők (köztük Tom Hanks és Steven Spielberg) pedig amennyire csak lehetett, ragaszkodtak a valós eseményekhez. A tíz epizódban az amerikai 101-es légi szállítású hadosztály 506. ezrede Easy századának történetét követhetjük végig a kiképzéstől a normandiai partraszálláson keresztül a második világháború végéig. Megismerjük a katonákat, személyes tragédiáikat, a háború minden borzalmát, amelyek súlyát nagyban erősíti, hogy az epizódok elején és végén a valós veteránokkal készült interjúkból láthatunk bejátszásokat. Mindezek mellett a sorozat egyáltalán nem nyomasztó, mindvégig rendkívül izgalmas, feszült, és egy rész erejéig még egy nem túl giccses romantikus szálat is sikerült belecsempészniük az alkotóknak. Az ellenség egyáltalán nincs démonizálva, mindkét oldalon ugyanolyan emberek harcolnak, akiknek ugyanúgy vannak jó és rossz tulajdonságaik. Ezt kihangsúlyozva az alkotók a sorozat két igen fontos pontján is (részben) a németeknek adják át a főszerepet. 1944 karácsonyán az amerikaiak és a németek egyszerre kezdik el énekelni a lövészárkokban a Csendes éjt, majd az utolsó részben a hadifogságba esett katonáitól búcsúzó német tábornok mondja el azt a monológot, amelyet az E-század parancsnoka is elmondhatna legénységének. Az elit alakulat bátran szembement azzal az amerikai filmkészítő hagyománnyal, amely a ’60-as évektől kezdve szinte kizárólag a szövetséges katonák hősiességére és a gonosz németek további démonizálására helyezte a hangsúlyt, és bátran be merte mutatni a háború valódi arcát, ahol egyszerű emberek folytattak könyörtelen küzdelmet egymással.
Történet: 10
Történelmi korszak megjelenítése: 10
A polip (1984–2001)
Rákerülhet egy olyan alkotás a történelmi sorozatok listájára, amely nem is történelmi sorozat? Ebben az esetben igen. Az olasz műremek ugyanis annyira pontosan adta vissza a maffia által uralt ország mindennapjait, hogy azt bő harminc év távlatából nyugodtan tekinthetjük kordokumentumnak. Kevés olyan idősebb tévénéző van, aki ne szurkolt volna fogat összeszorítva Corrado Cattani felügyelőnek, ha pedig a fiatalabbak rátalálnak a sorozatra, olyan csavaros, több szálon futó történetet nézhetnek, amilyennel kevés mai széria dicsekedhet. A polip legnagyobb erőssége, hogy minden egyes pillanatában elhiteti a nézővel, hogy a képernyőn látott események a valóságban is ugyanígy megtörténhettek volna. A készítők szerencsére ugyanilyen pontosan mutatták be Szicíliát, amikor a 8–9. évadban az ’50-es évekbe kalandoztak vissza. Ha valaki túl akar lépni az útikalauzokon és az érdekli, hogy milyen volt valójában a maffia irányította Itália, akkor ezt a sorozatot nem hagyhatja ki.
Történet: 9
Történelmi korszak megjelenítése: 9
Gengszterkorzó (2010–2014)
Az HBO kemény fába vágta a fejszéjét, amikor a szesztilalom Amerikájába helyezte sorozatát. Egyrészt nem sokkal korábban fejeződött be a Maffiózók, amely a lehető legmagasabbra tette a mércét a maffiás sorozatok terén, másrészt olyan, a gengszterkorszakot bemutató mozikkal kellett felvennie a versenyt, mint Coppola Keresztapa-trilógiája vagy Leone Volt egyszer egy Amerikája, és még folytathatnánk a sort. A Gengszterkorzó jól sikerült ugyan, de nem tudta megugrani a Maffiózók szintjét. Ami mégis egyedivé tette, hogy nem egyszerűen a gengszterkorszakba repítette vissza a nézőt, hanem a nagyvárosoktól távolabb, Atlantic Citybe helyezte a cselekményt. Las Vegas még csak egy porfészek volt, a szerencsejáték központja az azóta már kissé el is feledett városban volt, amelyet természetesen nem túl törvényes eszközökkel irányítottak. A sorozat fő ereje, hogy Steve Buscemi Nucky Thompsonjával és Michael Shannon Van Alden nyomozójával egy olyan főszereplő-párost alkotott, amely mellett még Al Capone karaktere is háttérbe szorult.
Történet: 7
Történelmi korszak megjelenítése: 9