A tagság 99,9 százaléka Jakab Pétert támogatja - interjú Dudás Róberttel

A tisztújítás egy szükséges dolog, melynek kapcsán mindig is voltak feszültségek, hiszen arról döntünk, hogy milyen összetételű testület vezesse a pártot az előttünk álló években. Ez szerintem teljesen rendben van. Utána viszont a munkára kell koncentrálni, mert eredményt csak akkor tudunk elérni – nyilatkozta lapunknak Dudás Róbert. Mátraballa volt polgármestere veszi át az Eger városvezetőjévé választott Mirkóczki Ádám helyét az Országgyűlésben, és a párt alelnöki tisztségére is jó eséllyel pályázhat. Új pozíciójáról és a Jobbik elmaradt tisztújításáról is kérdeztük.

Ön váltja Mirkóczki Ádámot a Jobbik parlamenti frakciójában. Számított a Jobbik országos elnökségének támogatására azok után, hogy a novemberi tisztújításra, és ezáltal az Ön alelnökségére a múlt héten nemet mondott a párt?

Azt gondolom, a két döntést külön kell kezelni. Az elmúlt 10 évben számos fontos beosztást töltöttem be a Jobbikon belül, az érdekképviselet minden szintjén voltam képviselő, kivéve az Országgyűlést. A polgármesterség és megyei közgyűlési képviselet mellett tagja voltam a Régiók Európai Bizottságának is Brüsszelben és mindenhol úgy dolgoztam, hogy azért kritika sem belülről, sem pedig kívülről nem ért. Talán ennek is köszönhető ez a számomra megtisztelő döntés.

Mit gondol a tisztújítással kapcsolatos választmányi döntésről?

A Jobbikon belül a döntéshozatal demokratikus módon történik. Az országos választmány jelenlévő tagjai nem támogatták azt az eléjük került alapszabály-módosító javaslatot, amely viszont Péter egyik feltétele volt az elnökjelöltség elvállalásához. Emiatt Péter ott az ülésen visszalépett az elnökjelöltségtől. Az országos választmány azért döntött elsöprő többséggel a tisztújítás elhalasztása mellett, mert szinte mindenki úgy ítélte meg, hogy Jakab Péternek kell lenni a Jobbik új elnökének, és ha ő nem indul, akkor nem érdemes megtartani az előrehozott tisztújító kongresszust.

Jakab Péter korábban elnöki szándéknyilatkozatban mondta el, kiket szeretne maga mellett látni alelnökként a Jobbik novemberi tisztújítása után. Ön az egyik. Lapunknak Jakab Péter azt nyilatkozta a választmányi döntés után, hogy nem biztos, hogy tavasszal elindul az elnöki posztért, mert „minden azon múlik, lát-e esélyt arra, hogy a Jobbik érdemelvű párt legyen”. Ebben követi őt? Szeretné, ha indulna?

Természetesen, mint a tagság 99,9%-a, így én is támogatom őt. Péter stílusa, felkészültsége, illetve rátermettsége az egész ellenzéki oldalon elismerést váltott ki.

Bár a Jobbik normalizálta a működését az ÁSZ bírság után, a tagság viszont még mindig nem tűnik egységesnek. A kormánymédia azt is elkezdte sugallni, hogy „belső harcok” vannak pártban. Vannak?

Nem hiszem, hogy van a világon olyan párt, ahol a tagság teljes egyetértésben van minden kérdésben, ezt hívják demokráciának.

A tisztújítás megoldás lehet a belső feszültségekre?

A tisztújítás egy szükséges dolog, melynek kapcsán mindig is voltak feszültségek, hiszen arról döntünk, hogy milyen összetételű testület vezesse a pártot az előttünk álló években. Ez szerintem teljesen rendben van. Utána viszont a munkára kell koncentrálni, mert eredményt csak akkor tudunk elérni. Amennyiben a tisztújítás után is tapasztalható feszültség, az viszont már nincs rendben. Optimista vagyok és nem látok semmilyen meg nem oldható kérdést előttünk.

Jakab Péter felszólalásai elég sűrűn felrobbantják az internetet. Ha már az elnöki pozíció egyelőre biztosan nem lesz az övé, a közbeszéd tematizálása lehet a Jobbik fegyvere a Fidesszel szemben?

Mindenképp, Péter szerepe megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen ebben a kérdésben.

Hogy mindezt frakcióvezetőként, elnökként vagy „csak szimplán” Jakab Péterként teszi, az szinte mindegy, ugyanakkor közös érdekünk, hogy rövid időn belül ő vezesse a közösségünket.

Milyen területeken segíti majd a Jobbik képviselőcsoportjának munkáját?

Az eddigi munkáim során voltam megyei közgyűlési szociális- és egészségügyi, illetve pénzügyi bizottsági elnök. Polgármesterként az önkormányzatok működésében szereztem gyakorlatot, illetve a brüsszeli munkám során nemzetközi szervezetek működését is megismertem, mely megbízatás külön megtisztelő volt számomra, hiszen végzettségemnek megfelelő munkát végezhettem. Ezek azok a területek, melyek a munkám gerincét képezhetik.

A Régiók Európai Bizottságának volt képviselőjeként hogy látja, milyen a Brüsszellel folyamatos háborút vívó Magyarország megítélése jelenleg az EU-ban?

Még véletlenül sem olyan, mint azt a kormánypárti média szokta közölni. Egy jelenleg az uniós támogatásoktól függő, ugyanakkor az Uniót bíráló ország vagyunk, egyedüliként a tagországok közül. Egy, még véletlenül sem tökéletesen működő, sőt nagyon sok hibával működő nemzetközi szervezet legrenitensebb tagjai vagyunk, mindez viszont nem Magyarországra vonatkozik és nem is a magyar emberekre, hanem a magyar kormányra. Gyakran adtak hangot értetlenségüknek más országok képviselői. A leginkább az a kettős beszéd volt kint mindenki számára érthetetlen és elfogadhatatlan, ami a kormányt jellemzi, miszerint szöges ellentétben van a Budapesten és a Brüsszelben képviselt álláspont.

A fideszes hozzáállás az ellenzéki képviselők munkájára is kihat?

A legnagyobb probléma, ha a hatalmi arrogancia teljesen elveszi a realitásérzéket. Ez számos kérdésben tapasztalható volt a Régiók Bizottságában, melynek köszönhetően nem pusztán a kormánypárti képviselő munkája, de az ellenzéki szerepvállalás is akadályokba ütközött, ezzel pedig az ország érdekében végzett munka került veszélybe. Ami a legárulkodóbb volt a magyar kormány megítélésével kapcsolatban, hogy nem pusztán azok a pártcsaládok szavaztak nemmel egy magyar felvetésre, akik a kormánypárttal eleve szemben álltak, de a néppárti frakció is rendkívül megosztott volt számos alkalommal, így sokszor olyan korrekciókra kényszerült az előadó, ami viszont nem szolgálta a közösség érdekét és nem egy tökéletes javaslatot tudtunk küldeni az Európai Parlament elé, hanem annak egy csonkított verzióját. Ez pedig a magyar kormány magatartásának volt köszönhető.