„Akkor még őszinte voltál!” - orbánista újságíró könyörög Orbánnak, hogy legyen újra a régi!
Hogy legyen kedves és szerethető! Ezek szerint már nekik sem az…
Orbán egyik feltétlen híve - a kislányok bugyija alá fényképező fideszes zúgfirkász, Pilhál Tamás édesapja - Pilhál György írt kvázi egy nyílt levelet, pontosabban nyílt könyörgést Orbánnak, amit most aktualizálva idézet, melyben a legfontosabb állítások a következők voltak:
- felrója Orbánnak, hogy már nem őszinte, pedig egykor még az volt,
- azért is neheztel, hogy Orbán már nem kíváncsi a véleményükre, pedig voltak idők, amikor még volt szavuk,
- aggasztó, hogy nem lehet tudni, hogy mi történik Orbán körül…
- Orbán legyen újra a régi: a kedves, a szerethető! - logikailag tehát arra kell következtetnünk, hogy ezek szerint most nem az.
A szerző feltételezhetően nem tudja, hogy Orbán személyisége a végletekig eltorzult, még bízik, még kér, még rimánkodik, könyörög. Nem látja, hogy a megalomániával járó cezarománia somolyog Orbán szája szélén, ami Vlagyimir Putyin kézfejét nyaldossa. Még nem látja annak üzenetét, hogy Orbán nem magyar értelmiségiekkel érkezik a Puskás Stadion megnyitójára, hanem Erdogan egyik helytartójának számító török üzletemberrel. Még nem látja, hogy nem egy magyar, hanem egy a Szovjetunió, a Szpartak Moszkva egykori focistája végzi el a kezdőrúgást. Még nem látja, hogy mit jelent, micsoda árulás az a magyar nemzet - ami mi is vagyunk ám, így cirka 15 millióan - számára, hogy a „nemzeti” kormány „nemzeti” miniszterelnöke az orosz „cárral” és a török „szultánnal” bizniszel.
Ezt most végre meg kell beszélnünk! […] Te is érzed: ami most közöttünk történik, már nem a régi. Amikor először találkoztunk, egymásra mosolyogtunk, és te azt mondtad: Hallgass a szívedre! És mi hallgattunk, mentünk utánad. Veled. Nem bántuk meg. Szép volt, fölemelő, még akkor is, ha olykor beleszaladtunk valami rosszba. […] A gondjainkat megosztottuk, kibeszéltük, s ha összekaptunk is néha, annak sem volt éle. Egymásért civódtunk. Akkor még őszinte voltál! […] Már nincsenek közöttünk őszinte tereferék. Egyre ritkább, hogy végighallgatsz bennünket. Ha mégis, akkor sem érdekel igazán a mi véleményünk. Teszed, amit jónak látsz. […] Kiállunk melletted, pedig igazából már csak kevesen tudják, mi van körülötted. Te tényleg úgy érzed, még minden a régi? Nem lehet, hogy tévedsz? Te megszoktál, és túlléptél rajtunk. Talán mert tudod, hogy mi itt vagyunk, a híveid maradunk, velünk bármit megtehetsz. […] Ne tedd! Legyél újra a régi, a kedves, a szerethető!
- írja a Magyar Nemzet hasábjain a publicista.
Pilhál még nem tudja, hogy a csalhatatlanság a császárok egyik leggyakoribb betegsége…