Szárnyal az ország: A magyar lakáshelyzet Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is kétségbeejtő

Pedig Orbán szerint ők már letettek valamit az asztalra.

A Habitat for Humanity legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy továbbra is magyarok milliói tengődnek eladósodva, rossz minőségű ingatlanokban, akik pedig a piacon próbálkoznak lakást bérelni, horribilis árakkal küzdenek. A magyar lakáshelyzet Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is elég kétségbeejtőnek tűnik.

Alapvető probléma például, hogy nőtt a használt és az új lakások ára is, Magyarországon 32 és 24 százalékkal, de közben a jövedelmek csak 8 százalékkal lettek magasabbak. Sőt, egy 2018-as nemzetközi összehasonlítás alapján az egész világon Budapesten emelkedtek leggyorsabban a lakossági ingatlanárak.

Az albérleti díjak is nálunk lőttek ki leginkább, 2015 és 2018 közt 13 százalékkal emelkedtek, míg Szlovákiában például csak minimálisan változtak. 

Rezsielmaradásban is mi állunk a legrosszabbul. Nálunk a háztartások 14 százalékának van közüzemi tartozása, miközben mindenhol máshol 10 százalék alatti ez az arány, a cseheknél például mindössze kettő. 2018-as adatok szerint Magyarországon nagyjából egymillió ember áll közel ahhoz, hogy tartozás miatt kikapcsolják az áramot.

A rezsicsökkentés kevésbé érte el a szegényebbeket, akik közül sokan fűtenek szénnel és fával. Utóbbi ára például tíz százalékkal nőtt 2018-ban, szemben a háztartási energiával, ami csak 1,5 százalékkal. 

További probléma, hogy Magyarországon a 4,4 millió lakóingatlanból nagyjából 3,5 millió nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, egyelőre mégsem indult olyan kormányzati program, ami ezt próbálná megoldani. 

Mindez azért is különösen szép, mert éppen a napokban jelentette be Novák Katalin, hogy "minden várakozást felülmúl a családvédelmi akcióterv iránti érdeklődés". Orbán Viktor pedig azt, hogy ők már letettek valamit az asztalra.

(a 444 elemzése nyomán)