„Összeverem” és „lelövöm”, avagy Kosztolányi Dezső feleségének másik arca

A közelmúltban jelent meg Bíró-Balogh Tamás Ha nem volnátok ti című kötete a Jaffa kiadó gondozásában, amelyben Kosztolányi utolsó szerelmeinek történeteit ismerhetjük meg. A nagybeteg író utolsó éveinek olyan magánéleti titkaiba nyerhet betekintést az olvasó, amelyek irodalomtörténeti súllyal is bírtak, hiszen a Szeptemberi áhítat című remekmű megszületése is egy kései szerelmi fellángolásnak köszönhető.

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész részletesen és alaposan tárja fel a nagy író utolsó szerelmi kapcsolatának történetét, amelynek főszereplői Kosztolányi Dezső és Radákovich Mária voltak. A történetet már korábban írók, irodalomtörténészek is feldolgozták, illetve megemlítették. Parti Nagy Lajos Gézcsók címmel alkotott drámát Kosztolányi és Radákovich Mária szerelmének dokumentumai alapján, de például olvashattunk a szerelmi viszonyról Arany Zsuzsanna legfrissebb és legrészletesebb nagyszabású Kosztolányi-monográfiájában is.  

Mégis Bíró-Balogh könyvében egészen új oldaláról ismerhetjük meg a nagy művészt, hiszen Kosztolányi szerelmi levelezésének a nyilvánosság számára eddig ismeretlen darabjai is a kötetbe kerültek. Ki volt Radákovich Mária? Csak egy férjezett, házasságában mégis rendkívül magányos, gyakran betegeskedő fia neveltetésével foglalatoskodó, érzékeny asszony? Vagy egy rendkívüli kisugárzású, éteri jelenség, a korszak író-és költőzsenijének fiatalságát visszahozó múzsa?

A kötetben betekintést nyerhetünk a visegrádi újságíróüdülőben tett első, nagy találkozás teljes és alapos bemutatásán keresztül Kosztolányi Dezső szerelmi háromszögének történetébe is. Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona például beteg férjének szerelmi fellángolását a valóságban tajtékzó, eszeveszett dühvel, míg az utókornak hátrahagyott és gondosan összeállított visszaemlékezésében jelentéktelennek minősítő jelzőkkel illette. Kosztolányiné Radákovich Máriának címzett levelében durván és agresszíven fenyegetőzött és összeveréssel, valamint gyilkossággal ijesztgette az író szerelmét, ha továbbra is bárminemű kapcsolatban merészel maradni férjével.  Kosztolányiné elképzelhető, -Bíró-Balogh Tamás véleménye szerint- hogy bűnbánó, bocsánatkérő szerelmi vallomást is hamisított Kosztolányi Dezső nevében saját magának, amelyben bagatellizálja a Radákovich-szerelmet. Ez utóbbi levél kézirata- melyet Harmos Ilona visszaemlékezésében adott közre- nincs meg, hitelessége ellenőrizhetetlen.

És itt még nincs vége az érdekes és pikáns történeteknek, hiszen Bíró-Balogh kötetéből Kosztolányi harmadik szerelmi kapcsolatának részletes bemutatására is sor kerül, méghozzá az Édes Annát ihlető nőalak húsvér valóságát is megismerhetjük. Kit és kiket szeretett szenvedélyesen a nagy művész? Valóban a cselédek világa vonzotta vagy csak őszinte szeretetre vágyott? Milyen szerepe volt Füst Milánnak Kosztolányi titkos levelezésében? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a könyv elolvasásával.