Kéri László: Németh Szilárd egymagában, mintegy szintézisszerűen jeleníti meg mindazt, amiért a mai Fideszt szeretni lehet

Kéri László: Németh Szilárd egymagában, mintegy szintézisszerűen jeleníti meg mindazt, amiért a mai Fideszt szeretni lehet
Fotó: zsurpubi.hu

A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét. Itt a Heti Kéri!

Zsúrpubi: Ismét lecsaptak az iszlamisták. Úgy tűnik, hogy nem telik el úgy egy hét Európában, amikor ne érné valamilyen aljas, alattomos terrortámadás a civil embereket.

Kéri László: Valóban borzasztó, hogy kiszolgáltatott és senkinek sem ártó emberek értelmetlen haláláról kell megemlékeznünk. Ugyanakkor mindez azt is kikényszeríti, hogy újra és újra szembesüljünk azokkal a kérdésekkel, amelyek e terrortámadások mögött meghúzódnak. Rendre fölvetődik annak a megvitatása, hogy az állam és az állampolgárok biztonságáért felelős szervek hagyományos típusai egyáltalán alkalmasak-e arra, hogy ezzel a kihívással szembenézzenek? Bizonyára mind a francia, az angol, a német titkosszolgálatok, terrorelhárítók a világ legfelkészültebb szakemberei közé tartoznak, mégis rendre csődöt mondanak. És mi lehet a helyzet nálunk? Ilyenkor nekem azért szembe szokott jutni az is, hogy a tavaly októberi - népszavazás előtti - körúti robbantásról több mint fél év elteltével is csak azokat a homályos és ellentmondó információkat tudhattuk meg, amelyeket a rendőrség néhanapján megosztott a médiával. Hogyan lehetséges az, hogy ennyi idő elteltével sem lehet semmi érdemlegeset tudni az esetről? S most mire várnak? Mit tudhatnak, amit nekünk nem szabad tudnunk?

ZSPB: Trump újabb váratlan döntést hozott, felmondta a párizsi klímaegyezményt. Önt meglepte a hír?

K.L.: Eddigi szokásait híven követve, az új amerikai elnök megint belerondított a nemzetközi együttműködés megszokott rendjébe. A kérdés szakmai oldalának megítélésére én alkalmatlan vagyok, nem tudnám megmondani, hogy klímaváltozási ügyekben kinek lehet igaza. Azt viszont nagyon is jól látom, hogy a Trump által követett eljárás szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amit európai útja során a testbeszédével is oly nagyszerűen képes volt kifejezni: Félre az útból, én jövök...én..én...én..aki/ami egyenlő Amerikával...Lassan fél éve szokhatjuk a megnyilvánulásait, s nem hinném, hogy ebből a szerepből a későbbiekben kihátrálna. Vegyük észre, Amerikában ennek a mániákus önfelértékelésnek komoly társadalmi és kulturális bázisa van. Miként szerte e világban Trump kicsinyített, tanyasi változatainak is. Az idei, hátralévő, legalább három fontos európai választásnak is az lehet az egyik fontos tétje, hogy a Trump-szerű figuráké lesz-e a közeljövőben a világ? Vagy ő megmarad egy ideiglenes amerikai zárvány utolsó, karikatúraszerű változatának?

ZSPB: Hűtlen kezelés gyanújával tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen az LMP társelnöke, mert egy, Németh Szilárd által létrehozott, a Fidesz-alelnök saját lakcímére bejegyzett alapítvány, 2 milliárd forint közpénzből épít fel Csepelen egy birkózócsarnokot. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Hídvégi Balázs nem lát ebben problémát. És ön?

K.L.: Tulajdonképpen bámulatos és csodálatra méltó, ahogyan ez az ember az elmúlt három-négy évben kivívta magának azt a jogot, hogy hetente szerepelhessen a címlapokon.

Ezzel a szókinccsel, ezzel a megnyerő karakterrel, s legfőképpen ezzel a kifinomult mondanivalóval lassanként az egész új FIDESZ- korszak legautentikusabb megjelenítőjévé verekedte fel magát.

Németh Szilárd egymagában, mintegy szintézisszerűen jeleníti meg mindazt, amiért a mai Fideszt szeretni lehet. Az eheti produkciója látványos és tömény foglalata volt a 2017-es magyar közélet abszurditásainak. Sajtótájékoztatóján például semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy egy, az ő személyéhez köthető magánalapítvány kapjon százmilliókat - milliárdos összeget is - közpénzből, sportcsarnok építésre. S amíg a sajtótájékoztatóján beszélt - magvasan, persze - addig a háta mögötti molinón a magyar birkózósport néhány történelemi nagyságának a képe volt látható... Akiket Németh Szilárd ELTAKART... Akiknek a vállára fellépve meg mer szólalni ő, aki életében soha, semmit sem ért el... Néztem a felvételt, s láttam, ahogyan Németh beszéde közben néha-néha kivillant mögüle Hegedüs Csaba képe, azé a sportolóé, aki a magyar olimpiai sport történelmének századik aranyérmét szerezte. Hegedüs Csaba, akit Németh Szilárd takarított el a birkózószövetség éléről, emlékezhetünk, hogy milyen eszközökkel. Ebben a képben-képtelenségben számomra benne volt a mai Magyarország képmutatásainak, közéleti hazugságainak, kifordított világának a lényege. Ebben a hazug képben minden benne volt. A sporttal való visszaélésektől a közpénzek szemérmetlen lenyúlásáig, valamint senkik valakikké varázslásnak abszurditásáig - minden. Egy politikai kegyenc eltakarhatja azt az arcot, aki valaha mégiscsak a világ legjobbja volt. Mert van hozzá felsőbb támogatottsága. Csak az van.