Kéri László: Orbán kiadta a tűzparancsot az ellenzéki újságírókra
A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét. Itt a Heti Kéri!
Zsúrpubi: Mik voltak a legfontosabb történések az elmúlt héten?
Kéri László: Úgy látszik, ezen a meleg nyári héten minden Orbán Viktorról szól, a többiek elmentek nyaralni, vagy az is lehet, hogy ő készül nyaralni, és előtte még szeretne kitörölhetetlenül mély nyomokat hagyni a közvéleményben. Egy pillanatra se feledhessük el őt, akkor sem, ha már nem lesz itt.
ZSPB.: Soha. Ebbe az irányba mutat a Fidesz-kormány által felállított, a bukott erdélyi politikusnak, Kövér László egyik bizalmi emberének, Szász Jenőnek „ajándékozott" Nemzetstratégiai Intézet, amely - ne felejtsük el - egy a magyar emberek közpénzéből fenntartott intézmény. Most „kikutatta”, hogy Orbán megveri a történelmi arcképcsarnok legnagyobb formátumait: Kossuthot, Széchenyit.
K. L.: Felnőttkori életem nagy részét empirikus kutatások közelében töltöttem, talán ezért is dühít az átlagosnál is jobban, ha kirívóan manipulatív, primitív és átlátszóan propagandisztikus „közvélemény-kutatási” produktumoktól hangos a hazai média. Mint amilyen ez a legutóbbi, Orbán-imázs-építési akció is volt.
Ennek az égvilágon semmi köze nincs a hagyományos kutatási eredménykehez, mind a kérdezési technika, mint a merítési bázis, mind pedig az ”eredmények” tálalása elárulja, hogy ez esetben is intézményesített ülep-nyalásról van szó.
Legfeljebb az lehet kérdés, hogy a célszemély tudtával, jóváhagyásával történt-e ez a súlyos kulturális bűnözés, vagy inkább a beosztottak önkéntes ajándékáról volt szó? A végeredmény felől nézve persze ez is egyre megy. Igazi bulvármédia-termék készült most is, aminek a funkciója az volt, hogy a tényleges folyamatokat roppantul távolról szemlélő 2-3 milliónyi bulvárfogyasztóhoz eljuthasson az a hír, miszerint - még a tudományos kutatások szerint is Viktor a legnagyobb magyar. És ilyenkor megnyugodhat a bizonytalan polgár: ha a Történelem is Viktort szereti, akkor én sem tehetek másként. Szép lassan, de beérik a termés, nem hiába találkozik az olyan típusú vezetőkkel, akiknek szintén hasonló igényei szoktak lenni Putyintól Erdoganon át, az azeri elnökig. Ha megérjük, elérhetjük még az észak-koreai szinteket is.
ZSPB.: Tusványoson is ezt erősítette Orbán az öndicsérettel…
K.L.: Tusványosról mindent megírtak, elmondtak, nekem legfeljebb annyi maradhat, hogy kiemeljem a legmarkánsabb vonásokat. Orbán Viktor részben nyomatékkal megismételte mindazt, amit az idei évben folyamatosan hallhattunk tőle és vezértársaitól is. Századszor is az eszünkbe véste, hogy Brüsszel, Soros és a migránsok az ellenségeink, de ő az egyetlen, akik képes megvédeni minket. Ezt a pofonegyszerű gondolati szerkezetet újfent összekötötte a következő választások tétjével, s azt hiszem, hogy ezt fogjuk hallani a következő nyolc-tíz hónap során állandóan. Csak ezt, semmi mást nem.
Merthogy szép csöndben kijelöltetett még egy komoly, legyőzendő és kiiktatandó ellenfél. Mégpedig a médiának az a része, amely még mindig nem működik a kormányzati felügyelet jótékony ellenőrzése alatt. Orbán nem hagyott most kétséget afelől, hogy neki fognak menni a hazai médiavilág még független részének is.
Ebből arra következtetek, hogy ősztől a kormányzati kommunikáció egyik elsőszámú céltáblája az a néhány médium, s bennük dolgozók lesznek, akik már eddig is sok borsot törtek a kormány orra alá. Például azzal, hogy rendre megírják mindazt, amiről az állami média súlyosan és következetesen hallgatni szokott. A letelepedési kötvények százmilliárdjától a felcsúti kisvasútig, a Rogán-félék rongyrázásaitól a stadionépítési őrületekig, Lőrinc barát mindennapos gazdagodásáig, stb, stb. Orbán kiadta a tűzparancsot az ellenzéki újságírókra. Lehet, ez volt az idei Tusványos legfontosabb üzenete: Arccal a maradék szabad média felé! Tovább a putyini és erdogani úton! Meg sem lepődnék, ha ilyen plakátokat látnék ősszel az utcákon. Ami még érdekes és talán újszerű lehetett, hogy Orbán Viktor igyekezett látványosan megemelni a következő évi hazai választások tétjét.
Most már úgy látja, hogy nemcsak a magyar történelem keretei között lesz kivételesen fontos a leendő végeredmény, hanem a jövő évi magyar választásoknak már olyan nemzetközi jelentőséget tulajdonít, ami sorsfordító lehet Európa további sorsát illetően is. Amikor ezt hallottam, majdnem lefordultam a székről a röhögéstől.
Eszembe jutott ugyanis az a kép, amikor jó huszonöt évvel ezelőtt, 1992 április végén, a Harag Napjának elkeresztelt kisgazda tüntetésen szegény Cseh Sándor harsogta bele a Hősök Terén a mikrofonba, hogy: „itt, most ők egész Európa jövőjét fogják megfordítani”. Az akkori Orbán Viktor egészen biztosan szintén halálra röhögte magát ezen.
ZSPB.: A személyi kultusz egyik újabb állomása lehet Orbán FINA kitüntetése?
K.L.:
Igen. A nemzetközi sportszervezetek vezetőinek opportunizmusa, szervilizmusa nem új jelenség, kitüntetnek ők akármilyen arab sejket, dél-amerikai diktátort, sötét lelkű ázsiai despotát, ha az hajlandó a saját népe nehezen megtermelt milliárdjaiból az ő néhány hetes luxusukat finanszírozni.
Az a kisfilm csodálatos kordokumentum, amelyen az látható, hogy Orbán Viktor valamiféle csillogó nagykeresztet, koszorút, díszes nyakbavalót kap ettől a külföldi úrtól. Minden érintett fél viselkedése külön tanulmányt érdemelne. Viktor persze szabadkozik, mint Bástya elvtárs egykoron, ő is nyilván a szerénységet szereti magában a legjobban. Mondja is, hogy ez az elismerés az egész magyar népet illeti. Gondolom, azóta is azon törheti a fejét, hogyan fogja ezt a nyakbavalót szétosztani a tízmilliónyi magyar között. De a „bölcs vezér” majd ezt is megoldja…