Nesze neked, új szabályok! Rosszul lett egy nő a teljes kiőrlésű pizzától
Június 22-től elvileg bátran étkezhetünk egészségesen. Addig ha vettünk egy teljes kiőrlésű kenyeret a pékségben, egyáltalán nem lehettünk biztosak abban, hogy valóban az, ugyanis számos termékben a búzaliszt mellett mindössze 10-15 százalékos volt a teljes kiőrlésű liszttartalom. Az új sütőipari termékekre vonatkozó szabályozásnak köszönhetően elvileg már az elnevezés alapján is tudunk tájékozódni a pékáruk között.
Az új előírás – az eddigi szabályozáshoz hasonlóan – meghatározza a különböző termékcsoportokat, valamint azon belül a terméktípusok esetében pontosan rögzíti a felhasználható liszt összetevő és a terméktípusra jellemző kiemelt összetevő mennyiségét. Az előírásban több termékmegnevezés került szabályozásra, ami azt jelenti, hogy ezeknek a megnevezéseknek a használata szigorú feltételekhez kötött. 2017. június 22-étől kezdődően már csak a rendeletben leírtaknak megfelelő tartalommal és jelöléssel ellátott termékek hozhatók forgalomba – olvasható a Magyar Pékszövetség közleményében.
Változások:
- Innentől kezdve az a kenyér nevezhető rozskenyérnek, amelyben a rozstartalom szintje legalább 60 százalék, szemben az eddigi 40 százalékkal. Amennyiben a rozstartalom nem éri el a 60 százalékot, már csak a rozsos kenyér megnevezést lehet használni akkor, ha legalább 30 százalék rozsőrleményt tartalmaz. Ehhez eddig elég volt mindössze 15,1 százaléknyi rozstartalom is.
- Azok a termékek számítanak teljes kiőrlésűnek, amelyek bizonyítottan 60 százalék vagy afeletti mértékben tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet. Eddig ehhez elég volt 5 százaléknyi teljes kiőrlésű liszt is.
- A Graham kenyér esetében minimum 90 százalékban kell graham lisztet használni sütésnél és legfeljebb 10 százalék lehet az egyéb búza vagy rozsőrlemény mennyisége, míg a tönköly esetében 60 százalék az alsó határérték, és legfeljebb 40 százalék egyéb búza- vagy rozsőrleményt tartalmazhat.
- A házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér- vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.
- További változás, hogy bár korábban a kenyér legkisebb kiszerelési egysége 500 gramm volt, ma már a 250 gramm alsó határérték engedélyezett.
- A kenyerek tápértékét, továbbá a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só mennyiségét 100 g késztermékre vonatkozóan a csomagolt áruk esetében továbbra is fel kell tüntetni a csomagoláson. Ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik – amennyiben a vásárló kéri, akkor az eladónak tájékoztatnia kell ezekről az adatokról.
- A friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja, idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma, jövőre pedig 1,3, illetve 2,35 százalék közötti.
Barna Judit Annamária egy nyílt levelet küldött szerkesztőségünknek a témával kapcsolatban, melyben arról ír, inzulinrezisztensként él, ezért különösen fontos számára, hogy a péktermékben, amit eszik, legalább 60-70 százalékos legyen a teljes kiőrlésű liszt tartalma, ugyanis, ha ennél kevesebb, akkor rosszul lesz:
„A profit hajszolása miatt, a felfújt adalékos termékek országa lettünk. Az albán pékségek és a jólmenő, közkedvelt pékláncok megjelenése pedig még jobban tönkretette a szakmát. Idén nyáron szerencsém volt Franciaországban tölteni egy hetet: ott a legutolsó sarki kisbolt lealázná a legtöbb hazai pékárut. De persze néha nekem sincs időm sütni, így már fejből tudom, hogy melyik pékség/üzlet melyik terméke (kenyere, kiflije) megfelelő számomra. Ugyanis az új szabályozás megjelenése előtt arra is kiírták, hogy teljeskiőrlésű, amiről egy szakember, vagy egy kicsit is hozzáértő ember szabad szemmel megmondta, hogy max. 5% teljeskiőrlésű lisztet tartalmaz …. A magyar kereskedői attitűdből kiindulva azóta is minden helyen elkérem/megnézem a termék pontos összetevőit, és eddig mindenki átment. Ilyen például az Aldis teljeskiőrlésű buci, a Príma pék teljeskiőrlésű bagettje és kenyere, vagy a közkedvelt „Pizza me” lánc teljeskiőrlésű pizzája. A kézműves pékségeket nem is említem, mert ott kiszámítható és finom árut kapok mindig.
Ma, a nagy rohanásnak köszönhetően muszáj voltam gyorsan keríteni valami ételt, így jött velem szembe a Princess, ahol már több ízben lehet kapni teljeskiőrlésű pizzát. Vettem egy szeletet. Evés közben már gyanús volt a dolog, így kikértem az összetevőket a Deák téri boltból. Egy fiatalember nagyon kedvesen kiadta nekem. Összetevők: búzaliszt, teljeskiőrlésű liszt 11%. Nem írtam volna meg mindezt, ha most nem verne a víz, nem lenne hipoglikémiám, ha nem lennék rosszul. Nálam ez hamar elmúlik, és nem lesz nagy baj. De mégis mi lesz akkor, ha egy jóhiszemű cukorbeteg majd elájul? Ezúton kérem a hatóságokat, hogy ellenőrizzenek, és büntessék meg az ilyen helyeket. Ha kell, segítek.”
A hölgy levelével kapcsolatban megkerestük a Princess pékséget. Oszkó Csaba manager portálunknak elmondta, véleménye szerint nincs igaza Barna Judit Annamáriának, ugyanis a szabályozás csak kenyerekre vonatkozik, így a cég nem követett el hibát. Oszkó egyébként úgy tudja, további szigorítást terveznek a sütőipari termékekkel kapcsolatban és elképzelhető, hogy a későbbiekben a péksütemények összetevőire vonatkozóan is változtatnak a szabályokon.
Az ügyben megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is.
A NÉBIH-nek is elküldtük a levelet, akik megerősítették: a szabályozás a nyílt levélben szereplő pizzára nem érvényes.
"Ugyancsak nem vonatkozik azokra a pékárukra, amelyek megnevezésében nem szerepel a „kenyér” szó. Fontos azonban megjegyezni, hogy a MÉ-ben nem szabályozott termékmegnevezések esetében az általános jelölési előírásokat be kell tartani. A megnevezésnek elegendően pontosnak kell lennie, hogy a termék valódi jellegét egyértelművé tegye és ne legyen megtévesztő. A csomagolt terméken az összetevőket csökkenő mennyiségi sorrendben kötelező feltüntetni" - közölték.
Túlnyomórészt finomlisztből álló és néhány százalék teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó pékáru esetén a „teljes kiőrlésű” megnevezés önmagában megtévesztő.
Azt is megtudtuk, egyelőre nem tartanak átfogó ellenőrzést az új szabályozással kapcsolatban.
"A MÉ előírásait 2017. június 22-től kötelező alkalmazni. Az új előírások megjelenése után „azonnali” célellenőrzést nem rendelt el a NÉBIH, így az új előírások betartása tekintetében egyelőre nem tudunk részletes ellenőrzési tapasztalatokról beszámolni. A szabályozás által érintett termékek ellenőrzése a közeljövőben mindenképpen fontos terület lesz hatóságunk számára. Amennyiben a vállalkozások megsértik a MÉ-ben foglalt előírásokat, szankcióra
számíthatnak, amely a hiba mértékétől függően figyelmeztetés vagy élelmiszer-ellenőrzési bírság lehet."
Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelet értelmében a fogyasztónak lehetősége van arra, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerek esetében információkat kérjen az eladótól a megvásárolni kívánt termékről (pl. összetevők, gyártó stb.), akár a vásárlást megelőzően. A rendelet célja, hogy a nem előre csomagolt élelmiszerek esetében is érvényesüljön a fogyasztók magas szintű egészségvédelemhez és a tájékoztatáshoz való joga.