Az ügynökök nem tűntek el, csak átalakultak
Miért várat magára 27 éve a történelmi szembenézés? Miért nem tudunk az állampárti diktatúra terhes örökségével végérvényesen leszámolni? Egy logikus magyarázat van: a Fidesznek nem érdeke a múlt sötét ügyeinek feltárása, hiszen azokban ők is vastagon érintettek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően újjászervezett ügynökhálózat közreműködésével az állambiztonsági mechanizmus 1990-ig működött, nem kevés áldozatot szedve. Azóta közel 27 év telt el, de a szocialista állampárti diktatúra adatait, köztük az ügynöklistákat továbbra sem ismerhetjük. Az MSZP után a 2010-ben kétharmados országgyűlési többséggel hatalomra jutó Fidesz-KDNP sem törte magát, hogy felfedje az embertelen rendszer bűnöseinek kilétét, sőt az erre vonatkozó ellenzéki kezdeményezéseket is rendre leszavazták. Az utóbbi napokban ismét középpontba került a téma, kérdés, hogy a kormány meddig menekülhet még a múlt elől?
Jobbik: Le a luxusnyugdíjakkal, kitüntetésekkel!
Tegnap a Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, mellyel jogilag felelősségre vonhatóvá kívánja tenni a kommunista diktatúra kiszolgálóit. A 60 oldalas javaslat lengyel mintára teljes nyilvánosságot biztosítana minden, állambiztonsági múlttal kapcsolatos dokumentum számára, kizárná a közéletből azokat, akik kiszolgálói voltak az előző diktatúrának, a Fidesz által alapított Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) helyett pedig egy új bizottságot alkotna, melyet ügyészi jogkörökkel ruházna fel.
A párt szerint nemcsak az ügynöklistákat kell nyilvánosságra hozni, hanem minden állambiztonsági múlttal kapcsolatos titkosított dokumentumot elérhetővé kell tenni, a kommunista örökséget, azaz a luxusnyugdíjakat és a kitüntetésekből származó hasznokat meg kell szüntetni.
A legfrissebb hírek szerint igyekszik meglovagolni a témát az immár pártként működő Momentum Mozgalom is, mely rögtön az olimpiai pályázat visszavonásával kapcsolatos sajtótájékoztatón közölte: céljuk, hogy az ügynökakták nyilvánossá váljanak.
Fekete-Győr András, a szervezet elnöke úgy fogalmazott,
hogy miközben őket ügynöközték le kormánypárti politikusok, továbbra is titkosak az ügynökakták.
Egyelőre nem tudni, hogy a 2018-as választáson is induló új párt miként szeretné befejezni a rendszerváltást, politológusok szerint nem zárható ki az sem, hogy ismét népszavazásban gondolkoznak, ezzel a kérdéssel viszont aligha tudnák annyira megmozgatni az embereket, mint az olimpia témájával.
Újra és újra
Az LMP február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján 14. alkalommal nyújtotta be az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatát. A Fidesz előtte 13 alkalommal mondott rá nemet.
„Nem volt értelmetlen az áldozatok szenvedése az elmúlt száz évben, ha megteszünk mindent a múlt megismeréséért és levonjuk a következtetéseket. Az LMP azért küzd, hogy hozzák nyilvánosságra a bűnösök nevét, a rendszer működtetőit és becsüljük meg azokat, akiknek a gerincét nem roppantotta meg a kommunizmus. Ezért is – már 14. alkalommal – az LMP benyújtja az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatát a parlamentnek” – írta Szél Bernadett és Hadházy Ákos, a párt két társelnöke közleményében.
A titkok feltárásáért folytatott csatába beszálltak a liberálisok is. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke február végén arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy „tegye tisztába” az ügynökakták ügyét.
„Az ügynökkérdés régóta fertőzi a magyar közvéleményt, és nem lehet azt mondani, hogy jobboldali kormányok mindent megtettek volna a probléma megoldásának érdekében” – fogalmazott.
Érdekesség, hogy 2013-ban még az Együtt 2014 és a Haza és Haladás Alapítvány is javaslatot készített a titkosítások feloldására, kezdeményezve, hogy az egykori megfigyeltek nyilvánosságra hozhassák a róluk jelentő ügynökök kilétét. Bajnai Gordon még miniszterelnökként 2009-ben háromtagú bizottságot kért fel Kenedi János vezetésével arra, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer - 1944 és 1990 között tevékenykedő - hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, 18 mágnesszalagon található információk feldolgozását. Ezeket a szakértők is csak az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének felügyelete mellett vizsgálhatták. A mágnesszalagok tartalmát kinyomtatták, és a Kenedi-bizottság által hitelesített 3800 oldalt az Alkotmányvédelmi Hivatal páncélszekrényében helyezték el.
A Bajnai-kormánynak lett volna lehetősége egy kormánydöntéssel átadni a levéltáraknak a 2060-ig titkosított mágnesszalagokat, de megint nem ismerhette meg a közvélemény az adathordozók tartalmát.
2010 tavaszán a második Orbán-kormány azt ígérte, hogy 2011 novemberéig megalkotják az ügynökkérdést rendező jogszabályt. A Kenedi-bizottság megszüntetése után kormányhatározat tette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatává, hogy terjesszen elő a titkosszolgálati mágnesszalagok kezelésére vonatkozó javaslatot, de ez a kijelölt határidőre nem történt meg.
A Jobbik az Országgyűlés 2011. december 23-i ülésén név szerinti szavazást kezdeményezett az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról. A Fidesz-KDNP soraiból mindössze 55-en mertek a frakciófegyelemmel szemben voksolni, bár tény, hogy ez volt az első olyan parlamenti szavazás, amely megosztotta a kormánypárti képviselőket.
Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője például 2012-ben az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lenne, ha kiderülne, hogy a Fidesz oldalán is vannak érintettek, így felelt:
„Párthovatartozás nélkül viselni kell a következményeket. Lesznek olyanok is, akiknek a saját gyermekeik szemébe kell nézniük és bevallaniuk mindent. Ezt mindenkinek magának kell feldolgoznia, ezért jó a nyilvánosság biztosítása, mert semmit nem lehet majd félremagyarázni. Amíg nem lépünk, ez a terület a magyar demokrácia gennyes sebe marad, és a beteg állapota napról napra csak rosszabbodni fog.”
Kövér szerint az egész gumicsont
Úgy tűnik azonban, hogy a frakción belül erősebbek voltak a titoktartás mellett állást foglaló hangok, hiszen 2011 óta az LMP és a Jobbik kezdeményezéseit rendre megtorpedózta a kormánytöbbség. 2012 márciusában Kövér László házelnök egyenesen értelmiségi belügynek nevezte az ügynöktörvény vitáját. Úgy fogalmazott, hogy nem hiszi, hogy van még olyan titok, amiről a fátyol eddig nem lebbent fel.
„Én az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom” - jelentette ki.
Most épp ott tartunk, hogy - különös módon pont tegnap - a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára befejezte az állambiztonsági mágnesszalagok vizsgálatát, és azt kezdeményezik, hogy oldják fel az adatok titkosságát. Már persze csak akkor, ha az nem sért állambiztonsági érdekeket. Kérik továbbá, hogy a szalagok kerüljenek át az Alkotmányvédelmi Hivataltól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, a többi forrás mellé. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerint a megőrzött adatállomány részben több, részben kevesebb, mint egy ügynöklista.
2012 februárjában egyébként azért nem szavazták meg a kormánypártok Schiffer András, az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó javaslatának tárgysorozatba vételét, mert Lázár János azt mondta, hogy május 15-ig felállítják a NEB-et, amely majd rendezi ezt a kérdést. A bizottság nem állt fel a határidőre, és azóta is azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben sem sikerült különösebb eredményeket felmutatni. Sőt, az Index szerint 2014-ben igencsak plágiumgyanús könyvet tudott csak kiadni a súlyos költségvetési pénzből kitömött szervezet.
Kíváncsian várjuk, hogy a hosszan tartó vizsgálódás után most mihez kezdenek majd az adatokkal, és hogy Fidesz-KDNP továbbra is fedezéket nyújt-e az állampárti diktatúra egykori kiszolgálóinak.