Szexuális zaklatás nemcsak a színészvilágban létezik, hanem az iskolákban is
Ne legyenek kétségeink, a legvédtelenebbeket is érik szexuális bűncselekmények nap mint nap hazánkban. És most nem - a sajnos teljesen triviális - gyermeknevelő intézetek „börtönvilágára” gondolok, ahol a kitettség nyilvánvalóan jóval magasabb a védelmet jelentő szülők hiányában. Nem, nem ezekről szól a cikk, hanem a látszólag teljesen normálisan működő iskolákról. Ez például az én történetem. A Mi történetünk!
Egy budai általános iskolába jártam a '80-as, '90-es években, ahol - a magyar átlagnak megfelelően - jellemzően tanárnők tanítottak, de azért volt néhány férfi oktatónk is. Nos, egyikük idejekorán megismertette velünk, hogy mi is az a zaklatás. Főszereplőnket - az egyszerűség kedvéért – hívjuk csak Mukinak.
A rendszerváltás előtt még a helyi úttörőcsapat vezetőjeként is működő fiatal, magas, jó kiállású tanár kettéosztotta az iskola diákjait. Voltak az ő bizalmi körébe tartozó gárdisták és voltak az azon kívülállók. Az iskolai „klubba” persze nem a kiemelkedő tanulmányi teljesítmény repítette a naiv és ártatlan gárdistákat, hanem valami egészen más. Ugyanis jellemzően a könnyen irányítható, rendezetlen családi háttérrel rendelkező, lelki sérült gyermekeket válogatta be a csapatába, persze ezek közül is elsősorban a szép arcú kislányok részesültek előnyben, a szervilis kisfiúkon kívül.
Ezen a gárdán keresztül vitt az út a legmenőbb dolgok felé, így lehettek a diákok az sulirádió munkatársai, ezen szervezeten keresztül mehettek nyaralni az iskola nyári táborába, tanulhattak a médiaiskolában vagy mehettek a "tanárbácsival" fagyizni, és így tovább. Ezek voltak a "kiváltságok" és gárdistának lenni a többség szemében igenis menő dolog volt, hiszen kellően manipulatív volt a "csoport" iskolai marketingje. A gyermekek egy részének szemében példaképként tündöklő Muki úgy mozgatta a szálakat, hogy az aberrációjáról mit sem sejtő szülők is elhitték neki, hogy az ő csapata a kiemelkedő iskolai tehetségek elitje.
Be lettek csapva a szülők és persze a gyermekek is. Én szerencsére valamilyen véletlen folytán mindig átláttam rajta, ezt ő érezte és persze utált is miatta. A bűvkörébe került, általa „mentorált” gyerekekkel azonban egy tulajdonképpeni véd- és dacszövetséget kötött. Muki nyaranként vakációzni vitte a fiúkat és lányokat egy festői szépségű Baranya megyei faluba, ahol egy nyaraló állt a domb tetején.
„Ami itt történik, az itt is marad”- adta ki állítólag rendszeresen a jelmondatot, miközben - a beszámolók szerint - a fiatalokat gyakorlatilag vele és egymással történő szexuális jellegű, illetve töltetű együttlétekre kényszerítette.
A nyár után pedig megjelent a már sokat sejtető rózsaszínű Simson robogójával vagy a szürke Daciájával, és úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Pedig a nyaralások, illetve a szertári együttlétek alkalmával több gyereknek tette tönkre a gyermekkorát, keserítette meg későbbi életét. Az egyik, feltűnően szép, de legalább annyira kiszolgáltatott kislányt egészen addig kísérte el „életútján”, míg végül el nem vette feleségül. Persze a házasság nem tarthatott sokáig, hiszen a gyereklányból egy a gondolkodásában is felnőtt nő lett, aki a felismeréshez szükséges értelem birtokában relatíve hamar ráébredt, hogy egy velejéig romlott férfi gusztustalan játékainak ”kitüntetett” szereplője lett.
A piszkos kis játékok persze soha, ez idő alatt sem értek véget. Sőt, néhány éve állítólag nyomozás is indult Muki ellen az egyik szülő feljelentése alapján. Számunkra egyelőre azonban nagyon úgy tűnik, hogy eltussolták az ügyet, ugyanis a nyomozás iránti érdeklődésünket maszatolással, illetve az egyik ügyészségről a másik ügyészségre, ide-oda történő átirányítással viszonozták. Pedig mi csak nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy vajon mi lett a nyomozás eredménye. Folytathatja-e hivatását az adott tanár?
Nos, ez csak az én kis történetem, de mennyi ilyen lehet még… (Folytatása következik.)